A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSE: A MEGFOGALMAZÁS

1. A dolgozat vázának (tervének) elkészítése

2. Általános tanácsok az íráshoz

            munkamódszer

            stílus, magyar nyelv szabályai, mondatszerkesztés

            bekezdések

            gépelés

            fejezetek

3. Formai követelmények

4. Köttetés

            Borító:  Intézmény neve

                                   „Szakdolgozat”

                                   Az író neve

                                   A dolgozat címe (nem előírás)

                                   A készítés éve

            Belső lap:         Intézmény neve

                                   A kar, szak, tagozat megnevezése

                                   A szerző neve

                                   A dolgozat címe és alcíme

                                   A konzulens(ek) neve, beosztása, munkahelye (ha más                                               intézményből való)

                                   A város, ahol a dolgozatot benyújtják

                                   Évszám, amikor a dolgozat készült.

5. A dolgozat tagolása

            fejezetek, alfejezetek tagolása decimális rendszerben

            eltérő betűtípusok

6. A dolgozat szerkezete

7. Befejezés

            2 – 4 oldalas

            tartalma:           A dolgozat mondanivalója

                                   a főbb megállapítások újrafogalmazása

                                   a dolgozat strukturális felépítése, logikája

                                   a vitakérdések kiemelése

                                   a szerző alapvető következtetései

                                   az esetleges új tudományos eredmények

                                   az eredmények gyakorlati hasznossága

                                   az írás közben felvetődött de ki nem fejtett gondolatok;                                               milyen irányban lehet kiterjeszteni a dolgozatot.

8. Táblázatok és ábrák

A szakdolgozat ajánlott szerkezete

I. Előoldalak

            A) Címlap(ok)

            B) Köszönetnyilvánítás vagy előszó

            C) Tartalomjegyzék

II.        A) Bevezető rész

            1. A probléma bemutatása és indoklása

            2. Célok

            3. A fogalmak meghatározása

            4. A vonatkozó irodalom

            5. Hipotézisek

            B) Módszerek

                        1. A minta

                        2. Eljárások, módszerek

                        3. Eszközök

                        4. Az adatok bemutatása és elemzése

            C) Az eredmények megvitatása

                        1. Az eredmények értelmezése

                        2. Elméleti következmények

                        3. Gyakorlati alkalmazás

            D) Következtetések és összegzés

                        1. Következtetések

                        2. Összegzés

III. Kiegészítő oldalak

            A) Táblázatok jegyzéke

            B) Ábrák jegyzéke

            D) Irodalom

E) Függelék

A SZAKIRODALOM TANULMÁNYOZÁSA

1. A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói

Egy gondosan körülhatárolt témára vonatkozóan a meglevő ismeretek adott állapotát magas szinten, kritikusan elemezzük, a témára vonatkozóan szintézist teremtünk.

előnyei:

·      probléma pontos körülhatárolása

·      a téma elhelyezése

·      ismétlődések elkerülése

·      alátámasztás tudományos eredményekkel

·      módszerek, eszközök

·      értelmezés

A szakirodalmi források fajtái

·      elsődleges forrás

·      másodlagos forrás

·      „szürke irodalom”

·      előzetes forrás

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

·      Országos Széchenyi könyvtár

·      Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára

·      Országgyűlési Könyvtár

·      Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

·      Egyetemi Könyvtárak

·      Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

Előzetes források

1. Katalógusok

            a) betűrendes katalógus

            b) szakkatalógus - Egyetemes Tizedes Osztályozás rendszere

                        használatát megkönnyíti: betűrendes tárgymutató

            c) folyóirat katalógus

d) sorozati katalógus

2. Referáló folyóiratok

3. Bibliográfiák

            nemzeti bibliográfiák

            szakbibliográfiák

            témabibliográfiák

Másodlagos források

Lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, tankönyvek, jegyzetek, monográfiák, bizonyos tanulmánykötetek, szakszótárak, évkönyvek, éttekintő folyóiratok

3. A szakirodalom feltárásának lépései

            módszerek:

·      folyamatos tájékozódás

·      visszatekintő (retrospektív) tájékozódás

            függ:     kutatás jellege

                        kutatás tárgya

                        kutatás célja, igényessége

            optimális stratégiák:

·      probléma körülhatárolása

·      másodlagos források áttekintése

·      referáló folyóiratok áttekintése

·      kulcsszavak listája

·      érdekes tanulmányok adatai

·      kigyűjtött elsődleges források

·      olvasás, kijegyzetelés

·      jegyzetek rendszerezése

·      szakirodalmi áttekintés megírása

            egyéb stratégiák:

·      tárgyszó-katalógus

·      szerző szerint

·      szintetizáló tanulmány irodalomjegyzéke

·      folyóirat

4. A szakirodalom feldolgozásának technikái

A szakirodalom feldolgozása az összegyűjtött, feltárt irodalom elemzéséből, értelmezéséből, rendszerezéséből, majd a saját rendszerünknek megfelelő szintetizálásából és kritikus ismertetéséből áll.

jegyzetelés

a) naplózó kivonatolás

·      1 v. néhány mű feldolgozása

·      egyetlen célra történő felhasználás

·      megfelelő struktúra

b) cédulázás

·      hosszabb időre

·      különböző célra

·      eltérő struktúrában