Az egyes betegségek táplálkozási ajánlásai:

Az elhízottak táplálkozása:

- az elhízás két szakaszból, egy súlynyerő (dinamikus) és egy súlytartó (statikus) fázisból áll

- cél, a testtömeg normalizálása, az elhízás megelőzése

- a zsírmennyiség csökkentése 30% energia alá, ezen belül a telített zsírsavak 10% alatt legyenek, az egyszeresen telítettek 12-14%-ot, míg a többszörösen 6-8%-ot képviseljenek.  A nagyobb, többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik az LDL-arányt.

- az étrendben a koleszterin 300 g/nap alatt maradjon

- a tengeri halak olaja bőségesen tartalmaz n-3 típusú többszörösen telítetlen zsírsavakat, melyek szintén az LDL-szintet befolyásolhatják kedvezően

- a növényi olajak n-6 típusú többszörösen telítetlen zsírsavai az előzőekhez hasonló hatásúak, de a HDL-szintet is csökkenthetik

- bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás az oxidációt gátló anyagok (vitaminok, karotinok) felvétele érdekében

- szükség esetén forduljunk orvos, dietetikus szakemberhez a napi kalória-bevitel beállítására

- (hacsak nem ellenjavallt) mozogjunk minél többet friss levegőn (séta, kirándulás, power walking)

- heti 3x-i rendszerességgel végezzünk tornát (pl.: úszás, fit-ball, kicsi súlyokkal, magasabb szériaszámban erősítések, szobakerékpár, enyhe fokozatú futópad, aquafitnesz, stb.) kondíciónktól és állapotunktól függően!

- 10 éven aluliak számára 800 kcal, idősebbeknek az 1000-1200 kcal bevitele ajánlott naponta, mely összetételében: fehérje 3-4 g/kg, a szénhidrát 50-55%, a zsírok aránya pedig az étrend energiatartalmának kb. 25%-a legyen

- napi 5-6x-i étkezés, az élelmi-rostok bevitelének (meghatározott) emelése, melyek a jóllakottság érzést növelve kedvezően hatnak a vércukorszintre is

- a növényi anyagok vitamin- és ásványianyag tartalma fontos, javasolt az élelmi-rostokban gazdag minőségi diéta (legfeljebb behabart főzelékek, barna kenyér, gyümölcsök)

- a szénhidrátok közül többszörösen összetettek túlsúlya segít a cukoranyagcsere optimális szinten tartásában

- a folyadékbevitel napi 1,5-2 l (és inkább víz, ásványvíz) legyen

A hypertonia diétája:

1. esszenciális hypertonia = oka pontosan nem ismert, kockázati tényező a táplálkozás, elhízás

2. legfontosabb alapelvek: az összzsírfogyasztás csökkentése (ha a civilizált országok összzsírfogyasztási aránya 41%-ról 23-25%-ra lenne csökkenthető, a vérnyomás 8 Hgmm-rel alacsonyabb lenne)

3. rostfogyasztás (megfelelő) emelése

4. sófogyasztás csökkentése (dr. Zajkás szerint napi 5 g bevitele ajánlott normál esetben), csökkentett nátriumtartalmú sók, tengeri só fogyasztása

5. gyümölcsök-zöldségek bőséges fogyasztása csökkentheti a vérnyomást

6. alkohol, dohányzás mellőzése, abbahagyása

7. napi 1 g kalcium adása is kedvező hatású lehet

8. a folyamatos (enyhe) kávéfogyasztás nem emeli tartósan a vérnyomást

9. fizikai aktivitás

Mindezek hatására enyhe hypertonia esetén gyógyszermentesen, kifejezettebb formája esetén gyógyszeres kezeléssel együtt sokkal jobban karbantartható az állapot.

Létezik még a csecsemő- és gyermekkori hypertonia, mely pl.: vesebetegség, Cushing-szindróma (endokrin betegség), gyermekkori obesitas, veleszületett szív- és érrendszeri megbetegedés kísérője lehet, kezelési elvei hasonlóak a fentebb említettekhez.

A diabetes mellitusos beteg táplálkozási tanácsai:

·                    a cukorbetegség (DM) közismerten szinte kizárólag diétával (és gyógyszerrel) kezelhető kórállapot

·                    I-es típusú (általában gyermekkorban kezdődő, inzulinkezelést igénylő, inzulindependens IDDM)

·                    II-es típusú (40-45 év körül jelentkező, kezdetben nem inzulindependens (NDDM)

·                    Az étrend energia-összetétele és tartalma: a diéta mindig egyéni, pl.: túlsúlyos nők 4200 kJ, azaz napi 100 kcal-t tartalmazó étrendet kívánnak, fogyókúrára javasolt férfiak és normál súlyú nők esetén 5200 kJ, tehát 1400 kcal bevitel javasolt, míg normál tömegű férfiak és fizikailag aktív nők 7600 kJ-t, 1800 kcal-át vigyenek be naponta

·                    Olyan mértékű napi energiafelvétel a megengedett, mellyel képesek vagyunk testsúlyunkat, munkavégző képességünket, fizikai aktivitásunkat megőrizni

·                    Zsírban és fehérjében szegény, szénhidrátban gazdag táplálkozás az elfogadott a világon DM esetén, tehát napi 50% szénhidrát, 20% fehérje és 30% zsírbevitel az optimális

 ·                    Gyakori, napi 5-6 étkezés, bőséges gyümölcsfogyasztással, gyümölcscukor (diétás befőttek és lekvárok), tejcukor (kefir, joghurt, tej), keményítő (gabonafélék, rizs, burgonya), főzelékfélék, zöldségek fogyasztása ajánlott

·                    Zab- és búzakorpa, light margarinok, grillezett húsok fogyaszthatók

·                    Összefoglalva tehát, DM esetén: mesterséges édesítőszerek és a velük készült energiamentes üdítők korlátozás nélkül, gyümölcs alapú termékek kis mennyiségben, édes- és cukrászipari termékek csak normál súly esetén fogyaszthatók

Táplálkozás és a szív-érrendszeri betegségek:

1. artherosclerosis: az artériák falának megvastagodásával járó folyamat, ismétlődés esetén megbomlik a szív endothel integritása, melyet a szervezet az endothelium alá behatoló monocyták segítségével javít ki. Ezek macrophagokká alakulnak és koleszterint (LDL-C) vesznek fel.

cél: a testtömeg normalizálása, elhízás megelőzése

az étrendben a koleszterin 300 g/nap alatt maradjon

a telített zsírsavak bevitele, összzsírfogyasztás csökkentése 30% energia alá

vízoldékony élelmi rost (pektin) 20 g/nap mennyiségben

tengeri halak, növényi olajak, bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás

a hypertonia is rizikófaktora lehet az artherosclerosisnak, így a többszörösen telítetlen zsírsavak bevitele csökkentheti a vérnyomást

káliumbevitel növelése, a sózás mérséklése

az alkohol elhagyása, és a megfelelő aktivitás csökkentő tényezői lehetnek a folyamatnak

A rosszindulatú daganatos betegségek étrendje:

A táplálkozást átlagosan a rosszindulatú daganatok 35%-ában tekintik a kutatók kóros faktornak. Az európai országokban a feleslegesen bevitt tápanyagok (egyes mikrotápanyagok) hiánya is számításba vehető.

Irányelvek az étrendben ilyen betegségek esetén:

- az energiabevitel kiegyensúlyozottsága (ellenkező eset emeli az emlő-, prostata-, epehólyag- és méhrák kockázatot)

- zsírbevitel csökkentése

- növelni kell az élelmi rostok bevitelét (cellulóz a colonrák ellen)

- bőséges karotin, aszkorbinsav, tokoferol fogyasztás az étrenddel

- keresztesvirágú zöldségek beépítése indokolt esetben (kelbimbó, káposzta, brokkoli, karfiol)

- sózott, pácolt, füstült ételek kerülése

- alkohol mérséklése, elhagyása

- rákkeltő anyagok (zsírban sütés, mikotoxinok, növényi gombák, nitrátos élelmiszerek kerülése)

- a biológiailag idegen anyagok felületi szennyezettséget okozó hatásának eltávolítása (mosással, hámozással, stb.)

Anorexia nervosa és bulimia:

 Az anorexia és a bulimia a kóros elhízással, az obesitással együtt az evészavarok, pontosabban a táplálkozás magatartási zavarai közé sorolhatók. Típusosan női betegségek, fiatal nők között a fejlett európai országokban és az USA-ban az anorexia 0,84-1,3%-ban, a bulimia 1-3%-ban volt kimutatható.

Az anorexia régi kórkép, először Morton angol orvos írta le, majd 1868-ban Gull ismertette. A bulimiás tünetek szintén régi keletűek, 1913-ban Moravcsik Ernő is említi a táplálkozási ösztön zavaraként, a pontos elnevezés pedig Russeltől származik.

Az alábbi táblázat összefoglalja a betegségek lényegét:

Agyi- és endokrin elváltozások is diagnosztizálhatók mindkét esetben. A két betegség kezelése nem elsődlegesen dieteikai feladat, mert a fő probléma a magatartás kóros irányú megváltozásában rejlik. Pszichiátriai kezelés, pszichológus- dieteikus- belgyógyász szakember és a család közös erőfeszítéseként érhető csak el tartós eredmény.

Néhány táplálkozási alapszabály: