A táplálkozással kapcsolatos fogalmak:

• Táplálék: az élelmi nyersanyagok, élelmiszerek, ételek, italok, minden emberi fogyasztásra alkalmas anyag gyűjtőneve
• Élelmi anyag: a nyers, természetes állapotban is fogyasztásra kész vagy további élelmiszeripari-konyhai eljárások után fogyasztható táplálék (pl.: búza, alma, tőkehús, tej, stb.)
• Élelmiszerek: az ipari eljárások útján nyert táplálékok (pl.: almából-almakompót, tejből-tejtermékek, stb.)
• Ételek: a közétkeztetésben, vagy otthon főzéssel, sütéssel, párolással, stb. előállított táplálékok
• Tápanyagok: a táplálékok összetevőinek egy részét a szervezet energia előállítására, testépítésre, szabályozásra (felhasználja), másik részét védőrendszerének működtetéséhez használja fel (ezen összetevők gyűjtőneve)
• Tápanyagok csoportosítása:        - energiaadók (zsírok, szénhidrátok, fehérjék)

- építők (fehérjék, ásványi sók)

- szabályozók (vitaminok, egyes nyomelemek)

• Tápanyagok újabb felosztása:

-         makrotápanyagok (zsírok, szénhidrátok, fehérjék), melyekből több grammnyi, szénhidrátoknál több száz grammnyi mennyiség szükséges

-         mikrotápanyagok (vitaminok, egyes nyomelemek, ásványi sók), ezekből csupán milli-/mikrogrammnnyi, vagy 1-2 gramm (pl.: Na+, K+) elégséges

• Egyéb táplálék -összetevők:

-         élelmi rostanyagok (a szervezet számára nélkülözhetetlenek, de a fenti kategóriák egyikébe sem sorolhatók, viszont csökkentik, pl. az érelmeszesedés kockázatát is)

-         természetes íz- és aromaanyagok

-         adalékanyagok (állományjavítók, stabilizálók, ízesítők, színező- és tartósítóanyagok- ezek mind az élelmiszerek minőségének javítására, eltarthatóságára, élvezeti értékének növelésére valók)

Táplálkozástani (dietetikai) alapfogalmak:

1. Alapanyagcsere:       a szervezet fenntartásához szükséges minimális energiatermelés, amely éber, szellemi és testi nyugalmi állapotban, előzetesen 12-14 óra éhező, gyógyszeresen nem befolyásolt személyben mérhető, semleges külső körülmények között (kb. 20 C°). Az alapanyagcsere részesedése a napi energia-bevitelből 60-75%.

2. Nyugalmi anyagcsere: míg az alapanyagcsere reggeli ébredés utáni állapotot mutatja, a nyugalmi anyagcsere a nap bármely szakában mérhető utolsó étkezést követően 3-4 órával.

3. Napi étrend fő táplálék-összetevői:

FEHÉRJE                              SZÉNHIDRÁT                                ZSÍR

10%                                                    60%                                        30% (lehetőleg                                                                                                                   növényi olaj)

Ez az arány mára igen eltolódott, átlag 5:45:50!, és a zsír is inkább állati eredetű.

4. A helyes napi étrend:

            - élelmi rost      0,5 g/ttkg

            - folyadék                       60-80 ml/ttkg/nap (kb. napi 1,5-2 l, legjobb a             víz)

            - ideális a napi 5x-i étkezés az alábbi megoszlásban:

5. Táplálkozási ajánlások a felnőtt magyar lakosság számára:

1. Táplálkozzunk rendszeresen!
2. Kerüljük a túlzott zsírfogyasztást (főként ha állati eredetű) és a sózást!
3. Kerüljük a cukrok és édességek túlzott élvezetét!
4. Igyunk naponta fél liter tejet (amennyiben nem vagyunk valamely összetevőjére allergiásak)
5. Naponta többször, rendszeresen együnk gyümölcsöt, zöldség- és főzelékféléket!
6. Egyszerre keveset együnk, de étkezzünk gyakran, négyszer-ötször naponta.
7. Válasszuk gyakran a barna-, vagy teljes kiőrlésű kenyérféléket.
8. A legjobb ital a víz! Alkoholt csak ritkán és keveset igyunk (3 egység elv)!
9. Ne dohányozzunk!
10. Mozogjunk rendszeresen (heti 3x45-60 perc)!
11. Törekedjünk az ideális testsúly elérésére, megtartására, kerüljük az elhízást!
12. Óvjuk és erősítsük szív-keringési- és légzőrendszerünket, igyekezzünk egészséges, tartalmas életet élni!

Táplálkozás és elhízás:

Kövérség = kóros anyagcsere-állapot, az energia-egyensúly genetikus és környezeti hatásokra kialakuló zavara. Akkor jön létre, ha az energiabevitel meghaladja a felhasználást, és a hibás szabályozás következtében a fölösleg elraktározódik.

Ki tekinthető elhízottnak? A kövérség megítélésére a testtömeg- testmagasság indexek alkalmasak. Általában a BMI („body mass index”) használatos, amely a testsúly testmagasság négyzetére vonatkoztatott értékével fejezi ki az elhízás mértékét.

Pl.: 170 cm magas 70 kg súlyú ember esetében az arányszám:

 70 kg / 1,7 m² = 24,22 kg / m²

Mindezek alapján a testtömeg az alábbi értékek között változhat:

• SOVÁNY testtömeg:               18,5 kg / m²-ig
• NORMÁL testtömeg:               18,5 - 24,99 kg / m²
• TÚLSÚLYOS testtömeg:               25-29,99 kg / m²
• ELHÍZOTT testtömeg:               30 kg / m²-től

 Az elhízást további csoportokba sorolhatjuk:

• I-es típusú              (mérsékelt)            30-34,99 kg / m²
• II-es típusú:                        (súlyos)                      35-39,99 kg / m²
• III-as osztály:            (nagyon súlyos)            40 kg / m²-től 

Ám az alábbi felsorolás nem ad választ arra a kérdésre, hogy a mért testtömeg felszaporodott zsír, vagy izom, esetleg folyadék-e, illetve a zsír nagyobb része hol található?

Az elhízás típusai:

1. Android vagy alma típusú az alsó borda és a csípő közötti távolság középen adja a haskörfogatot, ha az a hashoz közelebb helyezkedik el, alma típusról beszélünk

2. Gynoid, vagy körte típus, mérése a legnagyobb csípőkörfogaton történik

Az elhízás gyakorisága:

Az elhízás a legelterjedtebb anyagcsere-betegség, melyet 1997 óta az Egészségügyi Világszervezet is kiemelten fontosnak tart és felhívja rá a figyelmet.

A gyermekek 5-15, a felnőttek 30-40%-a kövér, vagy túlsúlyos! Vidéken több az elhízott nő, városban, pedig a férfi. Bizonyos szakmák is veszélyeztethetik egészséges alkatunkat: szakács, cukrász, pék, csak ülő munkát végzők, stb. Ma a kisportolt, karcsú alkat az ideális. Csecsemőkorban viszont a „dundi” babákat gondolják jól fejlettnek. Feltételezik, hogy a csecsemőkori elhízással nemcsak a zsírsejtek nagysága nő meg (hypertrophiás elhízás) hanem a számuk is megszaporodik (hyperplasiás elhízás), amit később már szinte lehetetlen befolyásolni.

Az elhízás etiológiai tényezői:

• ha az energiafelvétel meghaladja a szükségletet
• az étkezés gyakorisága, napi ritmusa felborul
• szorongás, feszültség, bánat, kóros pszichés állapot
• öröklődés – ha az egyik szülő kövér a gyermek 41%-ban az lehet, ha mindkettő, 78% az arány
• környezeti tényezők
• csökkent energiafelhasználás és nulla fizikai aktivitás
• a központi idegrendszer, hypothalamus károsodása (daganat, gyulladás, sérülés)
• az endokrin rendszer elváltozásai (pl.: mellékvesekéreg túl, pajzsmirigy alulműködése)
• fokozott kockázati tényezők: terhesség, mesterségesen táplált csecsemő, egyke, „agyonféltett és etetett” gyermek

 Az obesitas, mint kockázati tényező:

Az elhízás önmagában is kóros állapot, de az igazi veszély, hogy számos betegség kialakulását elősegítheti. Pl.: cardiovascularis betegségek, diabetes, hypertonia, daganatok, epekő, bőrbetegségek, légzőrendszeri komplikációk, menstruációs eltérések, scoliosis (gerincproblémák), pszichés zavarok. Az elhízást sokkal könnyebb megelőzni, mint gyógyítani!