A természeti környezet, levegő, víz, talaj minősége hazánkban:

- 1980-as felmérés szerint az ország területének 7,9%-a szennyezett, a lakosság 40%-a itt él! (ez az arány ma még magasabb)

- a városokban élők (krónikus) légzőszervi elváltozásai ugrásszerűen megnövekedtek (oka a környezetszennyezés is)

- a korom, pollen és porszennyezettség emelkedése miatt gyermekeink Hgb értéke és növekedési üteme csökkent

- legnagyobb felszíni vizeink szennyezettsége nem, vagy alig csökkent (pedig hazánkat 89 különböző nagyságú folyó szeli át, melyből a Duna 413km, a Tisza 600km, a Dráva 140 km hosszan szeli át Magyarországot)

- a Dunát éves szinten 360-400 millió m³ szennyvíz bevezetésével szennyezzük

- főközlekedési útvonalaink környékének vizei, talaja szennyezett, élővilága ólommal telített

- a talajból a mikroorganizmusok és féregpeték az ivóvíz és az élelmiszerek útján a szervezetünkbe jutnak (járványok, endémiás fertőzések, allergia)

- az intenzív sugárzás tartós hatása is káros, ezért edzés, mozgás közben fel kell készülni e veszélyekre (napszemüveg, fejvédő, krém, 11-12 órától 15-ig nyáron nem szabad a tűző napon tartózkodni!)

- fronthatások élesedése, az időjárás szélsőségessé válása tapasztalható (évszakok eltűnése, keveredése)

- az időjárási és éghajlati tényezők szerepet játszanak valamennyi szabadtéri sportág elterjedésében, az egyes mozgások így időkorlátossá válnak

Mit lehet tenni mindezek megszüntetésére, kiküszöbölésére?

Vannak olyan tényezők, amelyek ellen csupán felkészülni, illetve védekezni tudunk, de rengeteg olyan dolog van, ami szinte csak rajtunk, embereken múlik:

- Környezetszennyezés helyett környezetvédelem, megóvás, rekonstrukció

- Az éghajlati tényezők mesterséges befolyásolása helyett az „évszakok megtartása”

 - A káros sugárzások ellen megfelelő felkészülés, védekezés

- Vizeink, tavaink, erdeink megóvása, rendben tartása, pusztítás helyett újratermelés

- Mindezekre az ifjúság felkészítése, tudatos nevelése, szemléletformálás intézményes kereteken belül és kívül egyaránt

3. ÉLETMÓD – SZABADIDŐ – REKREÁCIÓ

A helyes életmódra nevelés legfontosabb színtere a család és az iskola. Otthon, s a tanuló életkor idején kell mindazon fizikai aktivitásokat, készségeket beépíteni az ifjú ismeret és szokásrendszerében, amelyek az életmód elemeivé válva az egészség, a munkaképesség, az életkedv hordozói lesznek.

M i  a z  é l e t m ó d?

Kulcsár szerint: az emberek azon tevékenységformája, magatartásrendszere, amelyet több-kevesebb tudatossággal – életük fenntartására, különböző szintű, változó élethelyzetek szerint és történelmileg eltérő szükségleteinek kielégítésére szerveznek.

A szükségleteket meghatározzák egyrészt az anyagi lehetőségek, másrészt a képzettség, a jobb és teljesebb életre való törekvés.

Az életmód meghatározó tényezői:

1.     munka (jellege, tatalma, időtartama, környezete, megítélése)

2.     szabadidő (annak mennyisége, eltöltésének minősége)

M i  a  s z a b a d i d ő?

A szabadidő a munka-jellegű elfoglaltságon kívüli olyan idő, mellyel az ember szabadon, tetszés szerint bánhat, mely a munkahelyi, családi, társadalmi kötelezettségek után áll az egyén rendelkezésére. Ezalatt valósíthatja meg az ember saját kedvteléseit, kielégítheti érdeklődési körét, hódolhat hobbijának, vagy akár kötetlenül, fölösleges dolgokkal tölthet el. (Jakabházy-Dobozy)

A rekreációs aktivitás felosztása (Dumazedier szerint):

-         fizikai tevékenység

-          praktikus, manuális tevékenység

-         kulturális, művészeti jellegű foglalatosság

-         intellektuális tevékenység

-         szociális kapcsolatok létesítése és fenntartása

M. Pieron például a Renault cégnél dolgozók rekreációját háromféle aktivitás együtteseként képzelte el:

1. „intervall” gimnasztika (10 perces munkaszüneti nyújtó-lazító feladatok)

2. bemelegítő gyakorlatok (munkakezdés előtt)

3. rendszeres edzés szakképzett oktatók segítségével

4. A lakosság életmódja és egészségi állapota, a különféle rétegek és csoportok rekreációja:

A hazai lakosság életmódjának és egészségének megállapítására több nagyszabású felmérést végeztek a szakemberek, kutatók, (pl.: 1980-1985-ig Országos Kardiológiai Intézet) az eredményeket publikálták, hisz a vizsgálatok a lakosság (helyenként elkeserítően rossz) fizikai aktivitásának felmérését tűzték ki célul.

A vizsgálatok megállapították, hogy az aktív korú népesség több mint ¾ része egyáltalán nem sportol semmilyen formában sem!!! (a nem sportolók között nagyobb arányban szerepelnek az átlagnál a 40 éven felüli alacsonyabb iskolai végzettségű nők). A sportolók között pedig találunk labdajátékosokat (35-25% XVII-IX. kerület), vízi sportot űzőket, atlétákat, tornászokat és kisebb számban (néhány %-ban) asztaliteniszezőket, horgászokat, otthon tornázókat, stb.