közgazdaságtan1
2006.05.03. 08:16
1. Mivel foglalkozik a közgazdaságtan?
MAKRODAZDASÁG:
- Vállalkozások
- Bankrendszer
- Háztartások
- Állami: - Hatósági intézmények
- Jogi szabályozás
- Állami költségvetés
- Adózás
- Államhatalom - államigazatás
- Piaci viszonyok: - Árú - szolgáltatás
- Pénz - tõkepiac
MIKROGAZDASÁG: ( a viszonyokat vizsgálja )
- Vállalkozástan
- Marketing
- Innováció / új iránti igény /
- Logisztika / anyagellátás /
- Termelés
- Pénzgazdálkodás
- Számvitel - könyvvitel
- Kontrolling / ellenõrzés /
- Emberi erõforrás
- Információ, mint erõforrás
Piac fogalma: Ált. közgazdasági
Konkrét: zöldségpiac stb.
Termelési tényezők:
- a munka (munkaerő) emberi forrás
- természeti tényezők (föld, erdő)
- tőkejavak állóeszközök, befektetés
forgóeszközök, szellemi tőke
- vállalkozó, menedzser
Közgazdaságtan
- Elmélet: - mikroökonómia
- Makróökonómia
- Nemzetközi közgazd.tan
- Gazdasági rendszerek elemzése
- Alkalmazott: - váll. Gazd.
- munkagazd.
- ipar-mezőgazd.-közlek.
- marketing, pénzügy
- készletgazdálkodás
Mikróökonómia: - fogyasztók
- háztartás
- vállalatok
- kereslet törvénye
Alapkérdések:
Mit termeljünk? Kereslet
Hogyan termeljünk? Legkisebb költség, gépesítés
Kinek termeljünk? Piacon dől el
Jövedelmétől függ
Szegények-gazdagok
2. Mi a piac, piaci verseny szerkezete?
A piaci verseny jellemzõi:
1. Eladók száma
2. Termékek megkülönböztethetõsége
3. Belépési gát / pénzügyi-, technológiai-, jogi akadályok /
Piaci szerkezet szerint a verseny:
1. Tökéletes verseny / zöldségpiac /
2. Monopólium / egy eladó /
3. Oligopólium / kevés eladó pl. acél, alu, nyersolaj /
4. Monopolista verseny / tökéletes verseny + monopólium keveréke /
3. Melyek a makrogazdasági folyamatok?
PIAC: - Fogyasztási cikkek
- Beruh. Javak
- Pénzpiac
- Munkapiac
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS:
Mennyiségi - minõségi bõvülés, korszerûsõdés
MUNKANÉLKÜLISÉG:
- Kereslet csökkenés
- Struktúra változás
- Több a megszûnt munkahely, mint az új mhely
- Technika
Kínálati oldalról: - demográfia
- önkéntes munkanélküliség
- kényszerû munkanélküliség / légkör /
INFLÁCIÓ: - Kúszó, 5% alatti
- Vágtató, kétszámjegyû
- Hiper, három számjegyû
MUNKAMEGOSZTÁS
Üzemen belüli
Vállalaton belüli
Vállalatok közötti
Nemzetközi munkamegosztás – világpiac
Nemzetközi fizetési mérleg
Árumozgások
Ehhez kapcs. (fuvar)
Idegenforgalom
Nemzetközi tőke-hitel
Állami egyéb (külf. Képviselet)
4. Az állami szervek típusai
Hatalommegosztás elve:
Törvényhozó -
Végrehajtó -
Bírói szervezet
Államhatalmi népképviseleti szervek:
Országos szint:
Országgyûlés
Alkotmányoz
Törvényeket alkot
Jóváhagyja a költségvetést
Megyei, városi, községi szint:
Helyi önkormányzatok
Helyi ügyek rendezése
Helyi rendeletek
Helyi adók
Gazdálkodás
Államigazgatási szervek
Országos szint:
Kormány
Biztosítja a törvények végrehajtását
Rendeleteket alkot
Irányítja a minisztériumokat
Helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzése
Helyi szint:
Polgármester
Hivatal
Jegyzõ
Bíróságok
Harmadik hatalmi ág, fő funkciója az igazságszolgáltatás
Állampolgárok jogainak védelme
Bűncselekményt elkövetők büntetése
A közigazgatási határozatok a bíróság előtt megtámadhatók
Alkotmánybíróság
Speciális bíróság, nem harmadfok.
A törvények és más jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata
Alkotmányos alapjogok védelme
Ügyészségek
Jelenleg a kormánytól független szervezet, közvetlenül az Országgyűlésnek felelős.
A vád képviselete a bírósági eljárásokban
Védi az állampolgárok jogait
Védi az alkotmányos rendet
Felügyeli az büntetés-végrehajtást
5. A legfőbb cél a jólét!
Jólét: - egészséges környezet
- jómód: sok termék, illetve szolgáltatás
- szabadság: kibontakozás, lehetőség szerint nagy döntési szabadság
- törvényesség: az emberek közötti csökkenő különbségek
- biztonság: növekvő szociális és társadalmi biztonság
- fejlődés: a jómód és jólét emelkedése
A jómód növekedése: - javak és szolgáltatások
- jobb környezet
- szabadidő
Jogszerű elosztás: - személyek között
- regionálisan
- szektorok között
Konjunkturalis stabilitás: - teljes foglalkoztatottság
- árstabilitás
Függetlenség: - kiegyenlített fizetési mérleg
- ellátási biztonság
Hatalmi egyenlőség: demokrácia, gazdasági szabadság
6. Mi a társasági törvény?
TÁRSASÁGI JOG
A gazdasági társaságokról szóló 1988. Évi VI. tv. Tárgya
Gazdasági társaság csak e törvényben szabályozott módon és formában létesíthetõ
A törvény szabályozza:
A gazdasági társaságok alapítását
Az egyes gazdasági társaságok kötelezõ és lehetséges szerveit, mûködésük fõbb szabályait
A tagok jogait és kötelezettségeit, felelõsségük mértékét
A társaságok megszûnését
Az átalakulás - szervezeti formaváltás szabályait
|