29. Ismertesse a csoportpolarizáció jelenségét!

Kollektív döntéshozatal:

-         a mindennapi élet sok döntését nem egyének, hanem csoportok hozzák (család → nyaralás, esküdtszék → vádlott, amerikai elnök → vezérkar)

CSOPORTPOLARIZÁCIÓ

-         ’50-es években az a közkeletű bölcsesség uralkodott, hogy a csoportdöntések óvatosabbak és konzervatívabbak

-         üzleti életben is egyre több döntést a bizottságok hoztak

-         James Stoner → végzős közgazdász, megvizsgálja ezt a feltételezést

-         Vizsgálatában a személyeket megkérte, hogy különböző feltételezett dilemmákat fontoljanak meg

1.)    Villamosmérnök

a.       Jelenlegi szerény munkahely, de még megfelelő fizetés

vagy

b.      Új cég, lehetséges tulajdonrész, ha sikeres lesz a vállalkozás, DE nem nyújt hosszú távú biztonságot

2.)    Szívbeteg férfi

a.       Életmódváltás

vagy

b.      Szívműtét ami vagy teljesen meggyógyítja, vagy végzetes lesz

-         személyek a siker milyen esélye mellett tanácsolnák a kockázatosabb cselekedetet

-         számszerűsítették az esélyeket és ez alapján összehasonlította az eredményeket

-         vizsgálatban először önállóan hoztak döntéseket, csoportokban, majd ismét egyenként

-         összehasonlítva a csoportos döntések kockázatosabbaknak találta mint az egyéni döntéseket

-         az egyéni döntések csoportmegbeszélés után szignifikánsan kockázatosabbak voltak, mint a kezdeti döntések

-         jelenséget kezdetben „kockázat eltolódási hatásnak” nevezték el

-         kiderült hogy nem pontos

-         további vizsgálatok után kiderült, hogy a csoportos megbeszélés a döntéseket az egyéni döntéseknél nem szükségképp kockázatosabb, hanem szélsőségesebb irányba mozdítja el

└ csoporttagok kezdetben a kockázatosabb döntéshez ragaszkodnak egy dilemma esetén, a csoportdöntés kockázatosabbá válik

                        ↓

ma ezt csoportpolarizációnak nevezik

-         betörők becsüljék meg, hogy egyes házakba milyen könnyű lenne behatolni

└ egyéni becslésekhez képest a csoportosak visszafogottabbak voltak

-         francia diákok → De Gaulle tábornok iránti kezdeti pozitív attitűdje még pozitívabb lett, az amerikaiak negatív megítélése még negatívabb

-         esküdtszék: polarizációjuk inkább megjelenik az értékekkel és véleményekkel kapcsolatos döntésekben, mint a tényállásokkal kapcsolatos ítéletekben → valószínűbb a polarizáció, ha egyhangú döntést kell hozni

Polarizáció magyarázatai:

1.)    Információs befolyás

-         emberek olyan információkat, olyan érveket hallanak, amelyek relevánsak a tárgyalt döntés szempontjából

pl.:       Villamosmérnök vágjon bele az új munkába → úgyis talál még egy munkát

Betörők megemlítették, hogy 3órakor gyerekek mennek haza, ezt figyelembe kell venni

-         minél több érv merül fel az egyik álláspont mellett, annál valószínűbb, hogy a csoport afelé fog elmozdulni

-         belép a TORZÍTÁS: tagok a vallott álláspont mellett érvelnek → ismételten olyan információkat vitatnak meg amelyekben már megegyeznek

└ vita a csoport eredeti álláspontja felé torzul, és a csoport polarizálódik, ahogy egyre több csoporttagot győznek meg

2.)    Normatív befolyás

-         emberek a saját nézeteiket a csoport normáival hasonlítják össze

-         ha az motiválja, hogy pozitívnak látszódjon a csoport előtt, igazodik a csoport álláspontjához

-         csoport gyakran referenciakeretet nyújt tagjainak, olyan kontextust, amelyben újraértékelhetik álláspontjukat

-         néhány példa azt mutatja, hogy a polarizációs hatás akkor jelentkezik, ha a személyek egyszerűen csak meghallgatják a csoport érveit, anélkül, hogy ismernék a csoporttagok tényleges álláspontját

└ ez arra utal, hogy az információs befolyás önmagában is elég a polarizáció létrejöttéhez

-         más vizsgálatok azt mutatják, hogy akkor is van polarizációs hatás, ha az emberek csak a többiek álláspontjáról értesülnek, de nem hallanak semmilyen támogató érvet

└ vagyis a normatív befolyás önmagában is elégséges

-         normatív hatás általában kisebb, mint az információs hatás

30. Mi a csoportgondolkodás, melyek az előfeltételei?

A csoportgondolkodás az a jelenség, hogy a csoport tagjai elnyomják saját ellenérzéseiket a csoportkonszenzus érdekében.
Előfeltételei: 1. összetartó csoport
2.a csoport elzárása a külső hatásoktól
3. nem követnek módszeres eljárásokat egy cselekvésmellett és ellen szóló érvek megfontolásában
4.az irányító vezető egyértelműen egyfajta döntés mellett áll
5. erős stressz  

31. Melyek a csoportgondolkodás tünetei?

1. a sebezhetetlenség, az erkölcsösség és az egyöntetűség illúziója
2. nyomás az ellenkezőkkel szemben
3. öncenzúra
4. kollektív racionalizáció
5. önjelölt cenzorok

A csoportgondolkodás jellegzetességei között a sebezhetetlenség, az erkölcsösség és az egyöntetűség közös illúziója is szerepel. Ezt vagy az ellenkezőkre gyakorolt közvetlen nyomással, vagy öncenzúrával érik el. Ennek eredményeképp a csoporttagok több időt töltenek döntésük racionalizálásával, mint a döntés erősségeinek és gyengéinek realista vizsgálatával. Ezenkívül mindig akadnak önjelölt cenzorok, olyan csoporttagok, akik igyekeznek a csoporttól távol tartani azokat az információkat, amelyek megkérdőjelezhetnék a döntések hatékonyságát vagy erkölcsösségét.

32. Hogyan lehet megelőzni a csoportgondolkodást?

Rövid válasz: a csoport vezetője a nyílt vita légkörét támogatja, és nem azonosul semmilyen állásponttal a vita kezdete előtt; néhány csoporttag az „ördög ügyvédje” szerepét játssza; külső szakértőket vonnak be; egy „második esély” ülést tartanak, amelyen a tagok megvitathatják fennmaradó kétségeiket és fenntartásaikat

Összefoglalás:

  Irving Janis csoportgondolkodás elmélete: A csoportgondolkodás az a jelenség, hogy a csoport tagjai elnyomják saját ellenérzéseiket a csoportkonszenzus érdekében. (Janis, 1982)

A végzetes külpolitikai döntések elemzése feltárja, hogy a döntéshozók irányító vezető által vezényelt összetartó csoportja a csoportgondolkodás csapdájába eshet, ami9 azt eredményezi, hogy a csoporttagok elnyomják saját eltérő véleményüket a csoportkonszenzus érdekében.

Ez a sebeshetetlenség, erkölcsösség és egyöntetűség közös illúziójának lehetőségét teremti meg. Ugyanakkor hibás döntéshozatali folyamathoz és rossz döntésekhez vezet. A csoportgondolkodás elkerülhető, ha: a csoport vezetője a nyílt vita légkörét támogatja, és nem azonosul semmilyen állásponttal a vita kezdete előtt; néhány csoporttag az „ördög ügyvédje” szerepét játssza; külső szakértőket vonnak be; egy „második esély” ülést tartanak, amelyen a tagok megvitathatják fennmaradó kétségeiket és fenntartásaikat

33. Hogyan kommunikál a csoport a deviáns taggal?

Deviánsnak minősül mindenki, aki az adott csoporttal szemben helyezkedik el. Ez a csoportlélektanban nem feltétlenül rossz.

Deviáns szinonimája a nonkonformista embernek: nem úgy viselkedik, mint a többiek.

A csoport a deviánstaggal kommunikál:

-         kiközösítik

-         alkalmatlannak, ostobának tartják, negatív véleményt kap

34. Ismertesse a vezetésről vallott legfontosabb nézeteket!

A vezetésről vallott legfontosabb nézetek.

Szűk definíciója: A vezetés mások befolyásolása abból a célból, hogy valamilyen feladatra közös megoldást találjanak.

A vezető és a vezetett közötti kapcsolat egyik előfeltétele, hogy a résztvevőkben a szocializáció során kialakuljon a megfelelő szerepek teljesítéséhez szükséges kompetencia. Ennek hiányában csak erőfölényből adódó kényszerítés jön létre. Fontos tényező, hogy a vezetett elfogadja a kettejük közti egyenlőtlenséget. Ha a vezetett erre nem hajlandó, elnyomás jön létre.

Az engedelmesség magában foglalja, hogy elfogadjuk az illető vezetését és tekintélyét.

A vezetés a társas élet fontos része. Az optimális vezetői tulajdonságok, függenek attól a helyzettől, amelyben a vezető tevékenykedik. Megfelelő körülmények közt szinte mindenkiből lehet jó vezető. A vezető nem azért van, hogy befolyásolja a csoportot, a csoport és a csoport előtt álló problémák választják ki a megfelelő csoportot. A kevésbé strukturált csoportokban a vezetőnek bizonyos tekintélyre kell szert tennie.

A különböző vezetőknek gyakran nagyon eltérő vezetői stílusuk van.

Sok függ attól, hogy milyen forrásból táplálkozik a vezető hatalma.

Ezek lehetnek: büntető (kényszerítő) hatalom, jutalmazó hatalom, szakértői hatalom, törvényes hatalomszemélyiségi vonzerőn alapuló hatalom

A vezető hatalmának típusa befolyásolja, hogy  mennyire képes hatékonyan működni: A faktoranalízis szerint az intelligencia a vitális energia és az önuralom változóinak magas értékei határozzák meg a vezetői rátermettséget.

A vezetés funkciói:

·     lelkesítés

·     részvétel

·     képviselet

·     integráció – konfliktusok megoldása

·     szervezés

·     döntéshozatal

·     kommunikáció

·     büntetés és jutalmazás

·     produkció

Vezetési stílusok:

Tekintélyelvű vezetési stílus:

·     Minden fontosabb irányelvet a vezetés határoz meg

·     A vezetés visszatart bizonyos információt

·     Rendszertelenül utasít

·     Önkényesen büntet és dicsér

Demokratikus vezetési stílus

·     A csoport dönt, a vezető csak kezdeményez

·     A vitás kérdésekben a vezető alternatívát állít fel

·     A csoport tagjai szabadon választanak

·     Dicséreti és bírálati objektivitásra törekednek

Laissez Jaire vezetési stílus

·      A csoport dönt, a vezetés minimális mértékben befolyásol

·     A vezetés ellátja a csoportot a tevékenység végzéséhez szükséges anyaggal

·     Nem törődik a szervezéssel

·     Nem avatkozik be a munkafolyamatba, nem dicsér, nem bírál

A jó vezetés megkönnyíti az alkalmazkodást, tervszerűen és ésszerűen változtat, ez által fokozza a csoport megmaradásának valószínűségét. A rossz vezetés a csoport sikeres működését emészti fel.

35. Mi jellemzi az autokratikus vezető irányítását, értékelését, feladat adását csoportkapcsolatait?

Autokratikus vezetői stílus: vezető parancsol, utasít, mindent ő határoz meg, a csoport nem szólhat bele a vezető döntéseibe. A vezető visszatartja az információkat, ezzel a tevékenység későbbi kimenetelét bizonytalanná teszi. A vezető rendszertelenül utasít, és jelöli ki a személyeket egyes feladatok elvégzésére. Hangulata szerint önkényesen büntet és dicsér. Magas itt a teljesítmény. A csoport hangulatára jellemző: feszültség, nyomottság, bűnbak képzés a csoport tagjai között. A csoport és a vezető közötti kapcsolat passzív.

36. Mi jellemzi a demokratikus vezető irányítását, értékelését, feladat adását csoportkapcsolatait?

37. Mi jellemzi a liberalis vezető irányítását, értékelését, feladat adását csoportkapcsolatait?

Laisszez faire vezetői stílus: Mindent ráhagyó. Liberális. Egyénileg vagy közösen dönthetnek bármiben, a vezető ebben alig vesz részt. A tevékenység elvégzéséhez szükséges anyagokkal ellátja a vezető őket, és ha kérdezik, hajlandó válaszolni, csoportvitákba nem szól bele. Szervezéssel sem törődik, a munkafolyamatokba sem avatkozik be, nem dicsér és nem bírál. A teljesítmény itt a legalacsonyabb. Munka minősége is gyenge, nincs motiváció.

38. Mi a szerep?

Szerep adott ha szituációban elvert viselkedési komplexum, globális viselkedési egység. Általában a szerepek szorosan kapcsolódnak a státuszhoz, ez határozza meg, hogy milyen szerepet kell betöltenünk.

Státusz: társadalomban elfoglalt hely, illetve annak presztizse. Minél magasabb státuszt tölt be valaki, annál magasabb a presztizse, több szerepet tölt be. Szerepeink összesssége adja a státuszunkat, meghatározza, befolyásolja az önértékelésünket is.

39. Milyen szerepkonfliktusokat ismer?

Szerepkonfliktusok:

-         egymásnak ellentmondó elvárások nehezednek egy emberre és ezek ugyanazoktól a személyektől származnak

-         különböző személyektől ellentmondó elvárások jönnek

-         szerepalkalmatlanság

-         szerepvesztés

-         életkori szerepváltások okozta konfliktusok

-         szerep kiürülés: szerep elveszíti korábbi jelentőségét

-         időleges szerepek: nem önként választjuk, hanem ránk szakadnak

Milyen szerepkonfliktusokat ismer?

 Egymásnak ellentmondó elvárások nehezednek egy emberre, ezek az elvárások ugyanazon személytől erednek, pl: családban azt várják el a gyerektől, hogy legyen jó úszó, hegedűművész és az iskolában is legyen jó tanuló. Mindegyiket nem tudja jól csinálni.

Különböző személyektől jönnek az ellentmondó elvárások, legyél jó anya, feleség,dolgozz jól a munkahelyen, készítsd el a dolgozatot az iskolába.

Szerepalkalmatlanság. Kineveznek valakit vezetőnek, de nem alkalmas rá.

Szerepvesztés: Megszűnik egy szerep pl: törölték az orosz nyelv oktatását, az orosz tanárok munkanélküliek lettek, vagy átképzésen kellet résztvenniük.

Nyugdíjba megy az is szerepvesztés.

Lottón nyer, milliomos lesz, megváltozik az addigi élete.

Életkori szerepváltások okozta konfliktusok:

Pl: felnő, de a szülők még mindig gyerekként tekintenek rá.

Első munkahelyen kezd el dolgozni.

Magasabb pozícióba kerül.

Szerep kiürülés:

A szerep elveszti korábbi jelentőségét pl:munkásőrség

                                                                  KISZ

Időleges szerepek, amelyek konfliktusokat okoznak, ezeket nem önként választjuk pl: beteg szerep.

Egy embernek több szerepe van.

40. Melyek az előítéletek csoportlélektani okai?

Az előítéletek: általában negatív viszonyulások valakihez vagy
csoporthoz;negatív attitűdök.
Fokozatai: 1. gondolatban vagyunk előítéletesek
                  2. elkerülés szintje
                  3. verbális megnyilvánulás
                  4. diszkrimináció
                  5. fizikai bántalmazás
                  6. megsemmisítésre vagy kiírtásra törekvés.

Okai:
- tanulhatjuk
- negatív tapasztalat, de túláltalánosítjuk
- társadalmi, gazdasági verseny, ha a javak szűkösek
- komformitásból is eredhet (ne rekesszen ki a csoport eltérő
véleményem miatt)
- személyiségbeli hajlam.

Előítéletes személyiség(Adorno írta le)
- erős ragaszkodás a konvenciókhoz, hagyományokhoz
- babonásság
- merev gondolkodás
- szigorú neveltetés
- családból hiányzik a melegség
- erős tekintély tisztelet
- saját csoport felértékelése
- elfojtott agresszió, amit rávetít egy kisebbségi csoportra
- érzelmek kerülése
- intimítás hiánya, lekezelése
- bármilyen eszméhez tud csatlakozni, ha elég erős, karakteres a
vezető.

41. Melyek a társas befolyásolás szintjei Kelman szerint?

Attitűd változás 3 szintje:

I.                   Behódolás

Egy tekintély-személy előtt változtatjuk meg az attitűdünket. Csak látszólagos ez az attitűdváltozás, rövid idejű és nagyon gyenge. Csak addig tart, amíg a hatalmi személy jelen van.

II.                Azonosulás

Tartósabb attitűdváltozás, de itt kell, hogy legyen egy tekintély-személy. De ez a személy számomra fontos, szimpatikus, ezért veszem át az ő tulajdonságait (pl.: apa-gyermek, anya-lánya, sztárok utánzása).

III.             Interiorizáció (belsővé válás)

Azért változtatom meg a nézeteimet, mert az új nézetekkel egyetértek. Ez a legtartósabb attitűdváltozás

Kérdés:

Miért megyek 50 km/h sebességgel az 50 km-es táblánál?

1.)    Mert látom a táblánál a rendőrautót.    BEHÓDOLÁS

2.)    Mert az apukám is így tesz ennél a táblánál.    AZONOSULÁS

3.)    Mert ez így szabályos és így biztonságos.    INTERIORIZÁCIÓ