2003. 10. 04.

Egészségszociológia: egészséggel és a társadalommal foglalkozik.

Népesség egészségi állapotát meghatározó tényezők:

• biológiai tényezők
• természeti tényezők (környezet)
• életmódi tényezők
• egészségügyi rendszer

Társadalmi egyenlőtlenségek és az egészségi állapot:

Különbségek: biológiai: életkor, nem, testsúly

Ezek befolyást gyakorolnak az egészségi állapotnak az alakulására.

Életkor: Különbségek vannak a Fejlett ország (Svéd) fejlődő ország (Brazília) között

Háttér: betegségkultúra

Oka: a szociális és közegészségügyi feltételek közötti drasztikus különbségek.

Az idősek körében a legnagyobb a hátrányos helyzetűek és a szegénység aránya.

Biológiai hátrány Szociális hátrány

Nem: Különbség férfi nő

Mortalitási és morbiditási struktúrájuk eltérő:

• XIX. Sz. a férfiak élettartama hosszabb
• XX. Sz. a nők élettartama megnő és meghaladja a férfiakét

1. egyes földrajzi régiók (földrészek, tájegységek, országok) között eltérő

1. éghajlat
2. fizikai, biológiai környezetet jelentenek az emberi populáció számára, befolyásolják az adott lakók egészségi állapotát.

2. A földrajzi környezet meghatározza az: Élelmiszertermelést, Táplálkozást, Öltözködést, Tisztálkodást, Lakóhelyépítést.
3. Földrajzi – fizikai adottság:

1. Nagy társadalmi különbségek, egyenlőtlenségek vannak a világ országai, valamint földrajzi és gazdasági régiók között.

Fertőző betegségek okai: Krónikus betegségek

• immunitás hiánya - életmód: stressz, dohányzás
• fontos higiénés feltételek hiánya alkohol
• nincs tiszta ivóvíz - szív és érrendszeri, daganatos
• nincs biztosítva a legalapvetőbb eü-i ellátás megbetegedések
• tífusz, paratífusz, malária, vérhas, AIDS - erőszakos halál

Férfiak Nők

Fejlett országok:

- kardiovascularis megbetegedés - daganatos megbetegedés

- daganatos megbetegedés - kardiovascularis megbetegedés

Ez jellemzően a 45 – 75 év között alakul így.

Okok:

• dohányzás - egészséges életmód
• járműbaleset - javuló szociális körülmények
• foglalkozás

• tüdőrák
• emlőrák

• gyermekágyi láz
• táplálkozás hiánya (alultápláltság)

Országon belül, települések között is nagy különbségek vannak a születéskor várható élettartamban:

Jelentős különbségek vannak Budapest kerületei között is.

Társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek:

Legfontosabb tényezők:

• iskolai végzettség
• foglalkozás
• anyagi helyzet

1. Iskolai végzettség:

1. Életmóddal kapcsolatos információk befogadása
2. Egészségi állapottal kapcsolatos információk kommunikálhatóvá válása
3. Racionális problémamegoldás
4. Foglalkozás presztizse

2. Foglalkozás:

Munkanélküliség:

Kockázati tényező a lelki és a fizikai egészségi állapot szempontjából.

Dolgozatok:

Devianciaszociológia:Egy családi eset bemutatása, amelyben az általunk megismert devianciaforma előfordul.

Felépítése:

• a család családszociológiában tanultak szerinti bemutatása
• az adott deviáns viselkedési forma bemutatása (maradjunk meg a szociológia szintjén!) – nem kell személyiség bemutatása
• ennek a deviáns magatartási formának az ottani megjelenése és a családra gyakorolt hatása (szerepek közötti kapcsolatrendszer – ennek megváltozása, időbeosztás, anyagi helyzet stb.(
• be lehet mutatni az adott személy deviáns viselkedésének más tagokra való áttevődését, hogy hatott az ő társadalmi szerepére (családi szerep, munkahelyi szerep)
• Terjedelem 4 – 5 oldal

Egészségszociológia:

1. egy vagy 2 szakirodalom alapján egy egészségszociológiai téma kidolgozása

1. 1997-es egészségügyi törvényből az egészségvédelem, egészségfejlesztés bemutatása
2. nemi egyenlőtlenségek
3. etnikai csoportok iskolai végzettségre vonatkoztatva
4. társadalmi egyenlőtlenségekből:

1. települési egyenlőtlenségek

5. egészségügyi intézményrendszerből:

1. társadalombiztosítás
2. ÁNTSZ
3. Egészségügyi intézményrendszer:

• Járóbetegszakellátás
• Fekvőbetegellátás
• Szakambulancia

1. fontos a dolgozat végén a felhasznált szakirodalom pontos feltüntetése, leírása
2. lehet még: egészségtan tanár, szakember profeszionalizációja, bemutatása
3. elemzés, saját vélemény kiegészítés
4. Terjedelem: 4 – 5 oldal

1. eset bemutatása, amelyben konkrétan végig vezetem valamilyen egészségtámogató vagy fejlesztő elem, esély, magatartáselem hiánya és annak hatását

1. pl.: munkahelyi kisközösség egészségtámogató és egészség hiánya, egészségkárosító tényezők
2. egészségtámogató részek egy konkrét esetben
3. a hiányok, ezek hatása, esetleges megoldása
4. komplex egészségmegközelítő eset.

Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva: Orvosi szociológia

Pikó Bettina: Egészségszociológia

Andorka Rudolf, Giddens

 Szegénység (hatása)

Abszolút szegénység

Relatív szegénység

Jellemzői: önfenntartási nehézség érzése, éhezés, rossz életkörülmények, kilátástalan jövőkép, jelenorientált viselkedés, nemi élet korai kezdete, korai gyermekvállalás

Etnikai hovatartozás

Az orvosi szociológia új iránya az etnikai csoportok egészségi állapotában és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben tapasztalható különbségek feltárása.

Miként állapítható meg, hogy ki milyen etnikai csoporthoz tarozik?

1. megkérdezettek végzik el a besorolást (előítéletek)
2. szakember, háziorvos

Kutatások tárgya:

• etnikai hovatartozás
• egészségi állapot
• egészségügyi ellátás igénybevételének körülményei és okai

Ha az etnikai csoport szociális helyzete eltér:

• befolyásolja, befolyásolhatja a népesség egészségi állapotát és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást (munkanélküliség, szegénység)
• az etnikai csoportoknak sajátos kultúrája van, eltérő viselkedési kultúrák, sajátságos orvos – beteg kapcsolat

Liberális kisebbségi törvény: 1993. július

A törvény kisebbségnek ismeri el azokat, akik több mint 100 éve Magyarországon élő nem magyar népcsoportokhoz tartoznak és nyelvükben, hagyományaikban és kultúrájukban a magyar népességtől különböznek.

13 népcsoportból a legjelentősebb csoportot tekintve:

• romák 500 ezer
• németek 200 ezer
• szlovákok 100 ezer
• horvátok 30 ezer
• románok 25 ezer

A törvény garantálja számukra a lakóhelyükön, anyanyelvükön való elnevezések használatát, anyanyelvoktatás jogát, kulturális intézményekhez való jogot.

Magyarországi romák.

Szociális helyzetek:

• iskolázottság hiánya
• anyanyelvi nehézségek
• munkanélküliségi ráta 45 %
• regionális különbségek:

• leszakadt régiók
• kedvezőtlenebb helyzetű településekben többen vannak

Többszörösen hátrányos helyzetű társadalmi csoport. Kedvezőtlenül befolyásolják az egészségügyi állapotot és az egészségügyi ellátását.

Egészségi állapot:

• születéskor várható élettartam férfiaknál 55,4 nőknél 62,5.

• Kedvezőtlen szociális, kulturális, higiénés és egészségügyi feltételek

• hiányos egészségkultúra

• depresszió – szociális, gazdasági hátrányok (roma nők 24,1 %, nem roma nők 6,6%)

Egészségügyi ellátás:

• hasonló arányban veszik igénybe az egészségügyi ellátást
• különbség:

• prevenció: különböző szűrővizsgálatokon való részvétel
• TBC, tüdőszűrés: a rossz szociális helyzetük veszélyeztetik
• Prevenciós programok szükségessége

Tapasztalatok:

• előítélet, durva bánásmód
• “cigány kórterembe” való elkülönítés
• e jelenségek elleni küzdelembe döntő szerepe van az egészségügyi szakemberek képzésének

Romáknak csoportidentitása van. Ha bármilyen formában úgy érzi, hogy ez a csoportot veszélyezteti, egyszerre nagyobb lesz az ellenállás.

Egészségügyi rendszer hatott:

ç è

1980-as évek eleje óta tartó válság - gazdasági átalakulás és az egészségügy-

(öröklött problémák) ben elindult reformok mellékhatásai(új

oka: problémák)

- lakosság egészségügyi állapota - torz forrástermelés

romlik - gyógyszerek importjának engedélyezése

- 1980-as évek gazdasági stagnálása - korházcentrikusság nő

- egészségügyi rendszer intézményi - növekvő feszültség az eüi kiadások és a

válsága(irányítási, finanszírozási válság) és a gazd-i termelékenység között

Az egészségügyi rendszer átalakulását befolyásoló tényezők:

• egészségügy belső problémái
• gazdasági, politikai feltételek

1. deviancia fogalma, deviánsviselkedés
2. Komform, nonkomform magatartás
3. Öngyilkosság és szociológiai jellemzői Magyarországon
4. Alkoholizmus és szociológiai jellemzői Magyarországon
5. Az illegális drogfogyasztás és jellemzői Magyarországon
6. Bűnözés és a bűnözés jellemzői Magyarországon

Molnár László: Orvosi szociológia Medicina kiadó

Fejezetek:

• beteg szerep, beteg viselkedés
• Orvos – beteg kapcsolat szociológiai jellemzői

Egészség évtizedének Johan Béla nemzeti programja:

Program előzményei a rendszerváltás előtt:

• Keltai Pál nevezte Antal Imre vezetése alatt
• Horn kormány ideje alatt mentálhigiénés mozgalom, 1995 – 1999.
• FIDESZ idején: népegészségügyi program, mely kormányrendelet formájában fogadták el.

• Megelőzés
• Egészségfejlesztés
• 16 alapprogramban megfogalmazta a mentálhigiéné szervezését

Az alapprogramokhoz nemzetközileg ismert embereket hívott.

• program elkészítése
• program megtervezése
• de támogatás nélkül nem valósult meg.

• Medgyessy kormány ezen változtatni nem akart

Létrehoztak egy programot.

Részei:

1. az egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása
2. az egészséges életmód programjai, az emberi egészség rizikófaktorainak csökkentése
3. az elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosságok megelőzése
4. az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségügyi állapot javítása érdekében

Célja:

• több cikluson át megvalósítható legyen
• korábbi program (FIDESZ) idején tovább folytassák
• a lakosság egészségi állapotának javítása
• nyomonkövethetőség, hatásosságának mérése

Fő jellemzői:

1. interszektoralitás: a társadalmi csoportok együtt működése
2. mennyiségi és minőségi mutatók megjelenése
3. az érintett csoportok véleményének megjelenése
4. az érintettek számára a közreműködés lehetővé tétele
5. 5 nemzeti cél:

• egészség a legfőbb érték
• esély az egészséges felnövésre
• születéskori élettartam nőjön
• társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése

Prioritása (alkotó eleme):

• egészséges ifjúság érdekében
• idősek egészségi állapotának javítása

Egészségfejlesztő programok:

1. az egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása:

1. ifjúsági programok
2. idősek állapotának javítása
3. hátrányos helyzetű csoportok javítása

2. egészséges életmód programjai az emberi egészség rizikófaktorainak csökkentése:

1. dohányzás visszaszorítása
2. alkohol, drog
3. aktív testmozgás
4. egészséges táplálkozás
5. környezet egészségügyi akció program

3. elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosságok megelőzése:

1. koszorúér, agyérmegbetegedések visszaszorítása
2. daganatos megbetegedések visszaszorítása
3. lelki betegségek megelőzése
4. mozgásszervi megbetegedések csökkentése
5. AIDS megelőzés
6. Járványügyi és más veszélyhelyzetekre való felkészülés
7. Közegészségügyi biztonság megteremtése

4. az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségügyi állapot javítása érdekében

1. népegészségügyi szűrővizsgálatok: emlő, vastagbél, prostata
2. egészségügyi ellátás fejlesztése
3. alapellátás, szakellátás integrációja
4. népegészségügyi források fejlesztése: továbbképzés finanszírozása
5. program nyomon követése, értékelése, informatikai háttér

Egészségügyi és családügyi minisztérium honlapja Johan Béla program a neten!

Orvos szerep, beteg szerep, orvos – beteg kapcsolata:

Orvos szerep: olyan szerep, mely tanult, szocializációban elsajátított.

Az idő folyamán tanult hivatássá, mesterséggé alakult szerep, mely professzionalizált, a magánéletbe is beépül, kihat az egész életre.

Fontos a humanizmus parancsa, az emberek segítése.A XVIII. –XIX. Századtól szigorú a képzési és a tanulási szabályok vannak. Nagy presztízsű foglalkozás.

Az orvos szociológiai szemmel:

Parsons elmélete:orvosi szerepről alkotott elmélete â mellé azonnal megjelenik a beteg szerep

• az orvos alapvető feladata a beteget újra egészséges állapotba hozni, így az orvos és a beteg szerepviselkedését ez határozza meg

Szerepviselkedésének elemei:

1. technikai specificitás: a végzettség megszerzése, mely szigorú szabályokhoz kötött
2. érzelmi semlegesség: semmilyen módon érzelmileg nem lehet bevonódva az adott beteghez
3. univerzalizmus: egyenlőség elve – mindenkit egyformán kell kezelni
4. funkcionális specificitás: szakmai hozzáértés az adott kor az adott szintjének megfelelően

Orvos – beteg kapcsolat Parsons szerint:

• aszimmetrikus kapcsolat, szülő – gyermek kapcsolathoz hasonlítja

• orvos: hatalommal, tekintéllyel jelenik meg, kontrollt gyakorol a beteg felett
• beteg: alárendelt állapotban van, alá – fölérendeltség

• külön viselkedési szabályok:

• az orvos érzelmi támaszt nyújt a betegnek
• jutalmakkal manipulálja
• az erre tett kísérletek eredménytelenek, akkor a kölcsönösség elve lép érvénybe (másik orvosnak átadja)

Parsons elméletének kritikái:

• túl általános
• milyen szakterületen alkalmazható?
• Milyen helyzetben aktualizálódik?
• Milyen betegség esetén alakul ki?

Parsons elmélete igazából akut betegségek esetén alkalmazhatóak igazán.

Freidson: Parsons elméletét bírálja

• ez a szerepkövetelmény szent személyiséget követel
• ezeket a kívánalmakat az orvosok nem tartják be, vagy úgy tesznek, mintha betartanák
• az orvos – beteg kapcsolat esetén krónikus betegségben alakul ki a mellérendelt szerep
• fontos a beteg döntési helyzete, döntési lehetőségei.

A beteg döntési lehetőségének, jogának a növekedése végett, az orvos szerepe a XIX. Sz.-hoz képest jelentős mértékben megváltozik. Egyre inkább szakértő – kliens kapcsolat alakul ki.

Orvosi szerep hatása az orvos személyiségében:

• szervült szerep
• határozott kommunikáció, magabiztosság

Következménye:

• deviáns magatartások (öngyilkosság, alkoholizmus, gyógyszer abuzus)
• fokozott döntési, szerepkonfliktus
• megnő a bűntudat
• szereptúlterhelés: gyógyító, kutató (szakmai presztizs), oktató tevékenység (klinikumok)

Pályaválasztás, foglalkozási szocializáció)