devianciaszociológia
2006.01.20. 19:23
szegedi talált oldalról leszedett anyag, segítségnek nagyon jó
Devianciaszociológa dr. Benkő Zsuzsanna 2003. október 3.
Devianciával foglalkozó társtudományok:
- pszichiátria
- pszichológia
- népegészségtanban az epidemiológia
- gyógypedagógia
Deviancia lényege:
A mindenkori társadalmi normáktól való eltérés. Normaszegő magatartás.
- mindenkori társadalmi norma: a mindenkori társadalom mást minősít normának. Ez lehet akár időbeli, lehet geográfiai eltérés is.
- A társadalom követendőnek ítél
- Ez lehet pozitív vagy negatív
- A deviancia olyan magatartás, mely a társadalom pillanatnyi állapotától eltér:
- Komform magatartás: csapatjátékos emberek, az adott környezet szerint él
- Nonkomform: mindig kilóg a sorból, deviáns magatartásnak is nevezik
Az ember alapjáratban komform magatartást képvisel, arra törekszik.
A mindennapi életben van egy csoport vezető (életkor, erő, dominancia) ami után a többiek komform magatartással viselkednek.
A társadalom jutalmazása (pénz, presztizs, elismerés) érdekében komform magatartást mutatunk.
Szabályokkal élünk, ezek alapján leszünk komformak, de ezeket a szabályokat ismerni kell, hogy alkalmazni tudjuk.
Nonkomform emberek:
Pozitív eltérés:
- zsenik
- művészek – olyan alkotásokat hoznak létre, amely a többségi társadalom részére nem érthetőek
- a művészetnek az a sajátja, hogy abban a pillanatban a társadalom részére nem elérhető, nem érthető.
- A művészek tragédiája abban rejlik, hogy nem az eljövendőnek, hanem a kortársadalomnak alkotnak. Bár a barátok, családok visszajeleznek, kettős gyötrődés alakul ki bennük:
- Tudja zseniségét
- A visszajelzést a társadalomtól nem kapják meg, ezért a pozitív komformizmus negatív komformizmussá csap át, devianciába fordul (alkohol, drog stb)
Történelmi koronként eltérő:
- XIX. Sz: öltözködésben: nők nadrágban kezdtek el járni, dohányzás (általában színésznők)
- Válás: normaszegő magatartás
- Homoszexualitás: társadalmanként és társadalmon belül is eltérés van
Vannak olyan nonkomform viselkedések (válás, homoszexualitás), amelyek a társadalomban történő változása jogi változás eredményez.
Devianciák a szociológián belül:
- alkoholizmus
- illegális drogfogyasztás
- öngyilkosság
- bűnözés
- nem organikus eredetű mentális betegségek
Más tudományokban eltérések vannak. Pl. Pszichológia, pszichiátria a nem organikus eredetű mentális betegséget nem sorolja deviánsviselkedésűek közé.
Normák fajtái:
- erkölcsi, morális normák betartása: nincsenek írásba rögzítve a mindennapi életünkben, a normaszegésre nem lehet éles határt húzni
- jogi normák: írásba rögzített, pontosan szankcionális (bűnözés devianciához tartozik)
Van, hogy egyik devianciához kapcsolódik a másik: deviáns karrier
Politoxikománia: alkohol és drog (fájdalomcsillapító)
Durkheim: öngyilkosságról szóló könyve 1905.
Azt vizsgálta, hogy az egyén és a társadalom kapcsolata miként befolyásolja az öngyilkosságot.
- vallás
- évszak, napszak
- társadalom
3 nagy csoportra lehet besorolni:
- Egosita:
- Akkor jön létre, ha az egyén társadalmi kapcsolatai csökkennek (családi kapcsolata, munkahelyi kapcsolata)
- Csökken az esélye az öngyilkosságnak, ha a családban gyermek van
- anómiás:
- a társadalomban keletkezik egy anómia (értékválság, értékváltás), amelynek hatására az egyén eligazodási lehetősége csökken
- a régi érték megszűnik, az új még nem erősödött meg
- pl.: rendszerváltás: munkavégzési kötelezettség a szocializmusban, rendszerváltás után munkanélküliség
- háborúk, háborúk esetén
- kormányváltás utáni értékváltozás
- ezek motivációk lehetnek az öngyilkosságra
- altruista:
- egoista ellentettje, az egyén feloldódik a társadalom bizonyos csoportjaiban (pl. szekták, - tömeges öngyilkosság, kis csoportok – velük való azonosulás – a csoport megszűnése – öngyilkosság)
Merton: Durkheim elméletét folytatva, majd újra értelmezte az anómiák fogalmát.
Lényege:
A társadalmilag elfogadott értékek, és a megvalósulásukhoz rendelkezésre álló eszközök között feszülő ellentét, konfliktus az, amely anómiákhoz vezet.
Pl.: - légy gazdag
- légy rugalmas stb. – a társadalom ezt diktálja.
De mindenkinek más eszközök állnak lehetőségükre az egyének részére.
Társadalmi csoportok:
- Komformisták:
- Elfogadják az általánosan elfogadott értékeket
- Azokat az eszközöket elfogadják legálisnak, amiket a társadalom részükre kibocsát
- Ezt akkor is elfogadják, ha az eszközeik mégsem állnak rendelkezésre
- Újítók:
- Elfogadják a társadalom értékeit
- De a szokásostól eltérő vagy alkalmasint törvénytelen eszközökkel próbálják elérni ezt (más néven ügyeseknek is hívjuk őket)
- Pl. nagy változások idejében (tudjuk, hogy nem szabad tenni, de törvény még megalkotva illetve elfogadva nincs)
- Ritualizálók:
- Szakítottak azzal a versenyszellemmel, az uralkodó értékekkel, amelyet a társadalom megfogalmaz
- Az értékeket, eszközöket elutasítják
- De a társadalomból kivonulva különböző szubkultúrákat hoznak létre (pl. Ökofalu)
- lázadók csoportja:
- elutasítják az értékeket, eszközöket
- helyükre markáns módon új értékeket, eszközöket határoznak meg.
Címkézés elmélete:
Valakire a társadalom a deviáns vagy nem deviáns jegyet aggatja, annak az illetőnek nehéz lesz a reszocializációja.
Legtöbbször azt címkézik, akik önszántukból akarnak gyógyulni, visszailleszkedni. Ekkor stigmatizálódik.
Alkoholizmus:
Definíció (orvostudomány szerint): a dependencia (szerfüggőség) a függőség kialakulása
Defíníció (szociológia): alkoholista az, akinek a társadalmi szerepei betöltésében keletkezik zavar (családi szerep, munkahelyi szerep)
(2 üveg sör, fél liter bor, 2 dl tömény fogyasztása naponta: meg van az esélye, hogy alkoholista legyen)
- Magyarországon 900 ezer – 1 millió alkoholista él
- Fél – egy éves intervallummal lehet meghatározni, hogy mikortól alkoholista
- Hosszú folyamat, 10 – 12 év alatt alakul ki
- 2 féle becslési eljárás:
- Jellinek képlet: májzsugorodásban meghaltak száma
- Ledermann módszer: 1 adott országban 1 adott évben az összes szeszesital aladása, ezt 100 %-os alkoholba átszámítják, majd osszák az adott ország lakosságának számával. Magyarországon 10 – 10,5 100%V
- fontos az alkohol milyensége (pl. bor, pálinka)
- különbség van a nők és a férfiak között.
Az alkoholizmus társadalmi megoszlása:
A társadalom minden rétegében és csoportjában vannak alkohollisták.
- nemek közt: 80 – 90 % a között férfi, 10 – 20 % a között nő (összes alkoholista)
- társadalmi rétegződés hierarchiájában:
- a társadalom legalacsonyabb státuszú férfiak között jelentősen nő a %-os arány
- az alkoholizmussal együtt jár az alacsonyabb státuszba kerülés
- nőknél nincs szignifikálódás
Társadalom toleranciája:
Ahol a társadalom intoleráns a pozitív devianciával szemben, nagy a tolerancia a negatív devianciákkal szemben.
Szoros a kapcsolat, összefüggés:
- alkoholista szülő – gyermek
- alkoholista szülő – drogfogyasztó gyermek között
Bűncselekmény:
Jogsértő magatartás:
Bűncselekmény változása, társadalom szankcionálása:
középkor végéig: vallásos jellegűek (eretnekség) â az emberölés nem számított súlyos bűnnek (pénzbírság)
XIX. Sz végére változik: kialakul a börtönbüntetés, kalodák, nyilvános kivégzések, dologházak: nincstelen bérmunkások, elmebetegek, öregek
Dologház szétválik: kórház – börtön
fiatalkorúak bűnözése
területi megoszlások külön szakágak vizsgálják
bűnelkövetők
áldozatok (viktimológia)
Áldozatokkal kapcsolatosan
Családon belüli erőszak
Nők munkahelyi erőszaka
Fontos a megfelelő oktatás.
Öngyilkosságról:
- befejezett öngyilkosságok száma évi 3500 – 3600 / év
- adatok Magyarországon a századfordulóktól vannak
Társadalmi elosztásáról:
- 1987-ben 5600
- Magyarország mindig vezető szerepet tölt be, 1995 – ben 45, 1 %
- Különbség van:
- Földrajzi: Alföldön magasabb, mint Dunántúlon (országhatár nem határ)
- Nemek: általában 3x-os a különbség a férfiak javára
- Társadalmi helyzet szerinti megoszlás
- férfiaknál nagyobb, a nőknél segélykérésként jön elő
- Minél alacsonyabb státuszú egy város, annál nagyobb az öngyilkosság száma
Legnagyobb veszélyeztetettségűek:
- özvegyek
- egyedül élők
- elváltak
Legnagyobb a védettség a házasságban élőknél.
Minél alacsonyabb:
- társadalmi státuszú – 100-ból 2/3 oka
- iskolai végzettségű
- társadalmi státuszú településen él
- ha a fennmaradt 1/3-ot veszem 100 %-nak, akkor anak a 2/3-a a középfokú végzettségű, 1/3-a felsőfokú végzettségű
Illegális drogfogyasztás:
Legkisebb múltra tekint vissza.
- 1970 – 1980-as években jelent meg
- társadalmi jelenség
- magatartás sajátosságai:
- közvetlen szociális kontroll alól kikerült
- életcélja a drog megszerzése
Többtényezős elmélet kialakulása:
- gyermekszocializáció zavarai
- környezet felfogása a deviáns viselkedésre
- deviáns viselkedés, címkézés (szipuzás)
Ez a téma sok helyen tabu.
Magyarország szállító útvonallá, majd jelentős drogfogyasztóvá vált.
Magatartás csoportosítás:
- szerek szerint:
- könnyű drogok:
- pszichés függőség
- fizikai dependencia nincs
- előfutára a nehéz drogokra való rátérésre
- kemény drogok:
- függőség kialakulása (heroin)
- fizikális dependecia 2 – 3 használat után
- alkalomszerű vagy rendszeres felhasználók:
Fontos a megelőzés!!!
Gyógyítás:
- kísérletek (Lengyelországban, Német országban)
- önkéntesen vállalt munkaterápia
Társadalmi réteg szerinti megoszlása:
- település: többnyire városlakók
- életkor: fiatal, fiatal felnőttkor
- nemek: férfiak
- alacsony- és magas iskolai végzettségű szülők gyermekei (állami gondozottak)
Rácz József: Ifjúsági szubkúltúrák, fiatalkori devianciák
Kolosy Béla: Devianciák
Andorka, Giddens: Szociológia
Rácz József: Drogfogyasztó magatartás 1988. Medicina
|