• A társadalom szociális intézménye. Elsődleges csoport.
• Közösség, melyben elsőként találkozik az egyén a közösségi léttel.
• Közösség, amely egész életen át végig kíséri az egyént a családi szocializáció során. Kialakított:

A társadalom elvárásokat fogalmaz a családdal szemben:

• mit tesz a társadalom, hogy az elvárások megvalósuljanak?

• Milyen feltételeket biztosít? Pl.: támogatások, iskola egészségügy stb.

Fontos a történeti áttekintés, tudás

Társadalom történeti fejlődése: változik, mint minden, ami a társadalomhoz tartozik.

“Adjuk meg a család régi becsületét” – hangoztatták gyakran, de mire is gondoltak?.

• A nő – nő, a férfi – férfi – ez értelmetlen kérés, a társadalomnak ekkor vissza kéne fejlődnie.

Hagyományos család (un. Nagycsalád / több generációs)

1. a családi élet társadalmi ellenőrzése:

• bizonyos elemei a mai napig fellelhetők
• a családot az őket körülvevő közösség ellenőrzi
• a családi ünnepek nyitottsága, születés – halál közös öröme – bánata

1. a szerződés alapja a hagyomány:

• generációról generációra átöröklött a gyakorlatból a hagyományőrző tudás pl.: esküvő, halál, életmód
• beépült normákon, értékeken alapuló tudás

1. termelési egység, gazdasági funkció

• nem ritka az oldalági rokonok családhoz tartozása: nagynéni, nagybácsi
• minden családtagnak megvan a helye, szerepe
• életkoronként, nemenként meghatározott….
• Középgeneráció a gazdaságilag fenntartók
• Idősek a család közvetlen szükségleteit elégítik ki pl.: főzés
• Gyerekek, felnőttek saját képességüktől fogva kapnak más feladatot
• A férj és feleség egyenrangú félként vesz részt a munkában

1. lakóhely, munkahely ugyanaz

• pl. falusi tanító, a feleség takarítónő az iskolában
• mezőgazdaságban dolgozók, cselédek is az uradalomban laktak
• szabadidő – munkaidő fogalom nem létezett
• napkeltétől – napnyugtáig mindenki teszi a dolgát

1. reprodukciós funkció – magas a gyerekszám:

• erős gazdasági motiváció
• legyen elég munkakéz
• az idősek ápolása, gondozás a gyerekek feladata
• a gyerek volt a nyugdíj!
• Annyi gyermek születik, amennyit a jó Isten adott (egyház nyomása)

1. szocializációs funkció: a tudás átadása közvetlenül a családban:

• mindenki azt tanulja meg, amire szüksége van a családban betöltött funkciójához
• betűvetés, számolás – anyuka családkönyvet vezet (gazdasági számítások)
• oktatás: jómódúaknál házitanító

1. házasságkötés (szülők választása, döntése)

• egyház nyomása, szentség – örökélet
• gazdasági összetartó erő
• a környezet összetartó nyomása
• mobilitás társadalmi szinten nincs
• hasonló a hasonlót választja
• nincs vándorlás, azonos településen belül házasodnak

1. házasság örök életre szól
2. idősek gondozása
3. betegek ápolása

• gyógyítás a család feladata

1. magánélet intézménye

• bezárulnak az ajtók a külvilág előtt
• a család a magánélet intézményévé válik
• a család az intimszféra szintere
• elkülönülnek a családi, életkor szerinti szerepek: felnőttek világa, gyerekek világa (gyerekruhák, játékok)

1. fogyasztási egység – gazdasági funkció

• a munka végzése nagyobbrészt a családon kívül történik (gyár, munkahely)
• jövedelem valamilyen értékpreferencián (fontossági sorrend) keresztűl osztódik fel

1. otthon, munkahely szétválása:

• megjelenik a szabadidő

1. reprodukciós funkció

• állandósult funkció
• társadalmi statusok átörökítése történik
• nincs szerepe a termelődésbe, idősek / betegek ellátásában

1. alacsony gyermekszám

• alacsony a korábbi családokhoz képest (’60 – as években 3,1 gyermek, napjainkban 1,3 gyermek jut egy családra)

1. Szocializációs funkció: (megosztva az intézményekkel)

• megmarad a hagyományok, értékek átörökítése
• szocializációs feladat a család és az intézmények között feloszlik
• oktatási intézmények szociális feladata: fontos feladatot kap, teljes mértékben formálódik, a gyermek 16 éves koráig tanköteles
• nők foglalkoztatása miatt a több gyermekes, több generációs családok széthullnak, nincs idő a gyermek foglalkozásával, a képbe belépnek az intézmények, óvodák
• a nagy mennyiségű és a különböző korosztály miatt egyre inkább differenciálódó szakágakra van szükség:

• rehabilitációs intézmények
• védőnők, óvónők
• fogyatékos emberek

• egy társadalom fejlettsége, innovativitása azon mérhető le, hogy mennyi az a szellemi tőke, amit a társadalomba be tud forgatni:

• kulturális tőke: a legjobb, mert hasznosítható anyagi és kapcsolati tőkére
• anyagi tőke
• kapcsolati tőke

1. házasságkötés, szabad párválasztás, alapja a szerelem, szeretet

• érzelmi, értékkövető tulajdonságok maradnak meg a családban
• ezt a szociális tulajdonságot a családnak a nők tömeges foglalkoztatása eredményezte

1. nők tömeges társadalmi foglalkoztatása:

• II. vh. Után a szülési szabadság 6 hét volt
• A nők munkába állásának oka:

• Gazdaságpolitikai
• A férfiak bére annyira alacsony, hogy családját nem tudja vele eltartani, így a nők is munkába állnak

1. Érzelmi funkció:

• legfontosabb funkció

L.: a biológiai lény társadalmivá válásnak folyamata. A folyamat a teljes emberi életen át tart, születésünk pillanatától kezdődik.

Fő feladata:

• személyi identitás (önazonosság) formálása
• értékek választása
• életmódminták kialakítása

A szocializáció folyamata feltárja:

• a társadalmi esélyek egyenlőtlenségét:

• családban
• nevelésben
• az iskolai rendszeren keresztűl.

Munkahely Pártok

Felső- Család Álatlános

Oktatás iskola

Egyesületek

Egyházak

Tömegkommunikáció

Az iskolai végzettségnek, a településnek, az anyagi helyzetnek van nagy szerepe a nemi szerep szocializációban.

Férfi szerep (elvárások egy fiútól):

• erő, bátor
• meghatározott tevékenységek: barkácsolás, autó, férfias jellegű foglalatosság
• határozott, vezető, védő, óvó

• gyengéd, gyámoltalan, védelemre, támogatásra szorul
• házias, az érzelmek előtérbe kerülnek
• anyáskodó, családcentrikus

• eltérő életkori és nemi szerepek integrálása
• kölcsönös, folyamatos alkalmazkodás
• “túlszervezett” család veszélye (bűnbak képzés veszélye)

• elkülönülnek a felnőtt és gyermek szerepek
• van egy családfő, gyakoribbak a devianciák
• sok szervezést igényel, hogy mindenki a szerepében maradhasson, minden társadalmi rétegben előfordul
• a családban a fő érték, hogy a kialakult harmónia megmaradjon
• az adott szerepekből csak akkor lehet kilépni, ha a családból is kilépnek, a vállás hirtelen lesz

1. konfliktus modell:

• a konfliktusokat nem lehet minden áron kiküszöbölni
• a családtagok közötti kommunikáció módja
• a konfliktus megoldási lehetőségeket ad (konstruktív – destruktív)
• a konfliktus modell alaoja a kommunikáció
• a 0 kimenetelű jászma: annyit veszít, amennyit a másik nyer
• maximalizálják a nyereséget: konfliktus helyzet adott, és ezt NEKÜNK meg kell oldani, ki mit vállal, ha a helyzet megoldódik mindenki nyer
• a válás egy hosszú folyamat következménye

Családok 70 %-a tartozik a harmónia modellhez!!!

1. Fiatal pár összekerülésétől az első gyermek megszületéséig:

• pár év teljen el, szükséges a megismerés

1. Első gyermektől az utolsó gyermekig:

• nagy változás az időbeosztásban
• egymáshoz való viszonyban
• munkamegosztásban

1. Első gyermek iskolába kerülésétől az utolsó gyermek iskolába kerüléséig:

• Időgazdálkodás javul
• Önállósódási elemek a családban

1. utolsó gyermek tanulás befejezésétől a “kirepülésig”
2. “postcsaládi” szakasz, üresfészek syndroma

1. Anya – gyermeke/i:

1. hagyományos család:

• szolgálat, szociális kötelezettség

1. Modern család:

• életforma, döntés
• önmegvalósítás

1. Apa – anya:

1. hagyományos család:

• társadalmi funkciók betöltése
• biológiai reprodukció
• termelés, gazdálkodás

1. Modern család:

• érzelmi kapcsolat
• szellemi társ
• megértő barát

1. Apa – gyermeke/i:

1. Hagyományos család:

• munkamegosztási kapcsolat, kinek mi a feladata
• tisztelet

1. Modern család:

• gondoskodás, játék
• Szeretet

1. Testvér kapcsolat:

1. Hagyományos család:

• feladat orientált

1. Modern család:

• szeretet, empátia
• érzelmi kötelék

1. elvált szülők gyermekei érzelmi és anyagi veszélynek vannak kitéve
2. válás következményei:
3. egy szülős – vagy két szülős – egy gyermek: izoláció veszélye
4. szülő, anya időbeli távolléte, ha nincs stabil gondolkodás
5. tartós munkanélküliség
6. szülők betegsége, lelki krízise
7. szülők teljesítménydrukkja
8. médiák túlzott használata

1. a világra vonatkozó információk összegyűjtője és terjesztője
2. visszajelentő – útmutató rendszer
3. a világról kialakuló kép – életfilozófia forrása
4. a problémák megoldásában eligazít
5. gyakorlati és konkrét megoldások forrása
6. pihenés és regenerálódás színtere
7. referencia és kontroll csoportként hat

identitás forrása.