|
szigorlati fogalmak
2006.01.14. 10:23
Szociológia definíciója:Anthony Giddens szociológia meghatározása:A szociológia az ember társas életével, a csoportokkal és a társadalmakkal foglalkozó tudomány. Vizsgálati tárgya az ember társadalmi lényként való viselkedése.
Albert József – Farkas István – Leveleki Magdolna: Szociológia című könyvéből a meghatározás: A szociológia a társadalmak felépítésével és működésével, a társadalmakat alkotó egyének, csoportok, szervezetek, intézmények jellemzőivel foglalkozó, empirikus irányultságú tudomány.
Rétegződés definíciója :
Goode, 1998.: A szociológiában társadalmi rétegződésnek nevezzük a társadalmi javak egyenlőtlen elosztását és az ebből fakadó társadalmi különbségeket.
Tavalyi tételekben: A társas rétegződés a különböző ismeretek alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének elérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban.
Rétegződési kategóriák:osztályok;rétegek;más kisebb társadalmi csoportok.
Osztályok : a termelőeszközhöz való viszony alapján:termelőeszközöket nem birtokló munkások;csak saját foglalkoztatáshoz elegendő termelőeszközök (kisiparos, kereskedő);tőkések, nagybirtokosok: termelőeszközökkel bérmunkásokat foglalkoztatnak.
Rétegek : foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem nagysága…stb. alapján definiált társadalmi kategória. A foglalkozás alapján megkülönböztetett kategóriákat, rétegeknek szoktuk nevezni.
Státuszcsoport : olyan egyének vagy családok csoportja, akik hasonló helyzetben vannak.
Elit : a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis csoport. A szociológiában általában nem használjuk hétköznapi értelemben, hanem hatalmi elitről beszélünk.
Rétegződés : Giddens féle meghatározás: Az egyenlőtlenségek leírására a szociológusok a társadalmi rétegződés fogalmát használják. A társadalmak eszerint hierarchiába rendezett rétegekből állnak, A rétegződés 4 alapvető rendszere: a rabszolgaság, a kasztrendszer, a rendi tagolódás és az osztálytagozódás.
Rabszolgaság : az egyenlőtlenségek olyan szélsőséges formája, amikor egyes embereket mások a szó szoros értelmében birtokolnak
Rendi tagolódás : az európai feudalizmus részét képezte, de létezett sok más tradicionális civilizációban is. A feudális rendek eltérő kötelezettségekkel és jogokkal felruházott rétegekből álltak, s e különbségek egy részét jogilag is szabályozták.
Osztálytagozódás : egyes osztályok tagjai azonos pozíciót foglalhatnak el, a gazdasági erőforrások tekintetében. A nyugati társadalmakban a következő alapvető osztályok léteznek:felső osztály (vagyonosok, a munkáltatók…stb.)középosztály (fehérgalléros munkások többsége, szakértelmiségiek)munkásosztály (kékgalléros vagy fizikai munkások)egyes iparosodott országokban (pl.: Japán) egészen a legutóbbi időkig fontos szerepet játszott még egy negyedik osztály: a parasztok.
Szegénység : a hagyományos fatájú hátrányos helyzet megjelölése. Inkább az alacsony jövedelem és ebből adódó egyéb hátrányok, mint pl.: a nem megfelelő táplálkozás, rossza lakásviszonyok …stb. megjelölésére szokták használni.
Depriváció : valamitől való megfosztottság. (Gyermektől a szülői szeretet is.) Ha a szegénységre használjuk, azt értjük, hogy az a család nélkülöz valamit, ami a többségnek a rendelkezésére áll. Inkább relatív, mint abszolút hátrányt jelent.
Hátrányos helyzet : a depriváció magyar fordítása, relatív lemaradás, nemcsak jövedelmi, pl.: elmagányosodás.
Többszörösen hátrányos helyzet : ahol egynél több hátrány jelentkezik, halmozódás, pl.: alacsony jövedelem, rossz egészségi állapot.
Abszolút szegénység : létminimum alatt élők. Meghatározása: egy főre jutó havi jövedelem, vagy pl.: nincs hűtője.
Relatív szegénység : erősen lemarad az átlagos viszonyoktól. Nemcsak jövedelem, életkörülmény is. 8 általános iskolai végzettségnél alacsonyabb végzettségűek, relatív értelemben szegények.
Szegénységi küszöb : az a határ, ami alatt szegénynek tekintjük az egyént, családot. Meghatározásának egyik módja a létminimum kiszámítása.
Okai:Biológiai adottságok;Műveltség és iskolai végzettség;Rossz testi ill. lelki állapot;Csonka családok.
Mobilitás : az a jelenség, amikor az egyén vagy család társadalmi helyzete megváltozik (pl.: parasztból munkás). A társadalmi hierarchiában fölfelé vagy lefelé = vertikális mobilitás. Azonos szintű változás = horizontális mobilitás.
Nemzedékek közti mobilitás – szüleihez képest;Nemzedéken belüli mobilitás – szakmunkás egyetemet végez;Házassági mobilitás – pl.: asszisztensnő + orvos.
Város : Az a település, amelynek a lakossága és a környezete, a falvak számára központi funkciót lát el (szaküzletek, orvosi ellátás). Az emberi kapcsolatok személytelenebbek, a család szerepe gyengül, gyakoribb a deviáns viselkedés.
Agglomeráció : községek, kis városok, amelyek lakossága mindennapos kapcsolatban áll a nagyvárossal (pl.: ingázás) =a nagyváros agglomerációja.
Falu : lyan település, amelynek lakossága és meglévő intézményei nem elegendőek a város kialakulásához. Mezőgazdasági munkából élnek.
Tanya : A falvakon és a városokon kívül fekvő, kevés lakóépületből álló település. A lakók mezőgazdasággal foglalkoznak.
Urbanizáció : városodás, a városi népesség aránya nő. (Várasiasodás: település városi jellege nő, pl.: emeletes házak.)
Szuburbanizáció : a városok központi részein a népesség száma fogy.
Szegregáció : településen a különböző társadalmi rétegek lakóhelye erősen elkülönül.
Slum : a városok leromlott városrészeinek megnevezése. Nyomornegyed.
Invázió : településrészbe a korábbinál eltérőbb népesség költözik be. Pl.: a kiskereskedés mellé egy nagy árházat építenek.
Szukcesszió : egyrészt invázió, másrészt a korábbi lakosság kiköltözése következtében, a gazdasági tevékenység összetétele kicserélődik.
Filtráció : szukcesszióval rokon fogalom. Az idő folyamán a lakások lakói kicserélődnek. (Egyre szegényebb rétegek jönnek.)
Vándorlás (migráció): Lakóhely-változatás. Jellegzetes szociológiai téma az őslakók és a bevándorlók közti viszony. Olyan lakóhely változtatás, amely a település határ átlépésével jár. Településen belüli lakóhelyváltozás nem vándorlás. Állandó lakhely mellett lehet ideiglenes is. A vándorló elmulasztja a kijelentkezést ideiglenes címéről, sok zavart okozva a népességszámláláskor. Kétféle népesség létezik:
- Állandó népesség: ott, állandó lakhellyel rendelkező népesség;
- lakó népesség: állandó lakóhellyel rendelkező + ideiglenes bejelentkezett népesség.
Ez miatt megkülönböztetünk állandó vándorlást és ideiglenes vándorlást.
Ingázás :Az a jelenség, mikor az aktív keresőnek máshol van a munkahelye, tehát településhatárt lép át. Napi ill. heti ingázást is megkülönböztetünk.
Nemzetközi vándorlás :Országhatárt átlépő lakóhely-változtatás. Lehet ideiglenes, állandó.
Vándorlási egyenleg :Településre való vándorlás, és az onnan való elvándorlás különbsége.
Belső vándorlás adatforrásai:Bejelentkezések és kijelentkezések alapján állítják fel, és ezrelékben adják meg. Odavándorlók és elvándorlók számát a település összes lakosságához viszonyítják= odavándorlási és elvándorlási arányszám. Az ingázásról folyamatosan gyűjtenek anyagot.
Elemzés :Elemezzük az adatokat, következtetéseket vonunk le belőlük. Óvatosan kell eljárni, s az adatok alapján az ok-okozati kapcsolatokra próbálunk következtetni.
Nemi szerepszocializáció: Olyan elsődleges csoport, amely egy férfi és egy nő, és leszármazottaik tartós együttélésén alapul. Az együttes szerepek hálózata funkcionális rendszert alkot, amelynek terjedelmét és tartalmát a társadalmi környezet határoz meg.A család tagjai szerepeinek megvalósítási terepe (gyerek, feleség, anya, apa, férj).
Szocializáció : Mintanyújtás, viselkedésmódok megtanulása, beilleszkedés megtanítása. Ma már intézmények is jelen vannak benne: bölcsőde, óvoda, iskola.
Házasságkötésnek hívjuk azt az aktus, amellyel a felnőttek egymással házastársi-családi kapcsolatot létesítenek. Házasságon általában magát a kapcsolatot értjük, annak egész folyamatát a létesítéstől a megszűnésig. A jogi cselekmény néküli tartós együttélést élettársi kapcsolatnak nevezzük.
Válás A házasság felbontását, a házastársak különválását válásnak nevezzük. Gyakran előfordul, hogy a jogi válás és a tényleges különválás nem esik egybe. A válási arányszámok növekedése lehet annak a következménye is, hogy a tényleges különválást a korábbinál nagyobb arányban követi a jogi procedra. Természetesen csupán ezzel nem magyarázható a válások ilyen nagymérvű emelkedése.
Család : együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait házassági vagy leszármazási (vérségi, örökbefogadási) kapcsolat köti össze. Család 5 funkciója: termelés, fogyasztás, demográfiai reprodukciók gyermekek szocializációja, felnőttek pszichés védelme.
Családmag : nukleáris család. Három típusa: 1. házaspár, 2. házaspár és gyermek, 3. egy szülő és gyermek.
Demográfia : a népességszámmal, a népesség összetételével és az azokat meghatározó népesedési folyamatokkal (születések, halálozások, házasságkötések, válások, külső és belső vándorlások) foglalkozó tudomány.
A kultúra az adott csoport által örzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból, illetve az általuk létrehozott anyagi javakból áll:
Urakodó kultúra :A mindenkori politikai, uralmi életnek a kultúrális életvitele (megőrizze kultúrájának jellegét), parlamenti demokráciában fordul elő.
Ellenzéki kultúra :Egy társadalomnak akkor jó, ha erős középosztálya van
Alternatív kultúra :A társadalomnak szűkebb csoportja, nekik mindegy, hogy ki az uralkodó kultúra, csak az ő sajátos kultúráját had művelje. Nem erőszakos kultúra.
ÉLETMÓD DEFINÍCIÓ :A hétköznapi élet tevékenysége – a magatartás meghatározó része.Új kultúra fogalom: a kultúra nem korlátozódik a szellemi javak fogyasztására, hanem az életmód jellemzőit is tartalmazza. Életmód jellemzői: lakás, táplálkozás, öltözködés, szabadidő eltöltése…stb.A kultúra több, mint az értékek rendszere: gyakorlat
Életmód:Az élet mindabból a képességből, adottságból, amelyet a társadalom nyit és köt.- mindabból a képességből, amelyet a társadalmi lehetőségek az emberi személyiségből kibontatkoztatni enged, illetve kibontatkoztatnak.- mindabból a kényszerből, amelyet az ember saját létének fenntartására és reprodukálása érdekében tesz - mindabból a szükségből, amelyet a társadalmi és az egyéni létezés kivált és megerősít - mindabból ahogyan éli, szervezi, gondolja a közeli és távoli viszonylatait, valóságos és tágítható céljai érdekében - hogyan gazdálkodik önmagával, erejével, idejével, egészében mindezekkel és mindezekben hogyan formálja életét - Ki tudják-e használni az emberek azt, ami adott
Az életstílus fogalma az életmóddal rokon fogalom, az egyének a szabadon beosztható idejében töltött tevékenységeit, az ezekben a tevékenységekben megnyilvánuló preferenciákat, ízlést ölel fel.
ÉRTÉK: kulturális alapelvek, melyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak fontosnak, kívánatosnak, jónak vagy rossznak. /ANDORKA/
NORMÁK konkrét elvek vagy szabályok, melyek követését az adott csoport valamennyi tagjától elvárják. /IDDENS/
Hagyomány: mindaz, amit a múltból a jelenbe átadnak, ezek lehetnek tárgyak emlékművek, hiedelmek, gyakorlatok és intézmények. A hagyományt, más szóval tradíciót az az érték jelenti, amelyet a jelen generációk tulajdonítanak mindannak, amit a múlt generációi adtak át. A modern társadalmakban szinte kibonthatatlan összekeveredett hagyomány és újdonság rész van.
Modernitás: mivel a modern a premodern után következett, már a kifejezés használata is történeti gondolkodásmódot feltételez. A modern berendezkedés születése eszerint a korábbi berendezkedés végét jelzi. A régi Szókratészi dialektika, amely szerint minél többet tudunk, annál jobban tudjuk, hogy semmit sem tudunk. Ez a modernitásban éli virágkorát.
Társadalmi struktúra: miként befolyásolja az egyén a mindennapi tevékenységét, ami azután visszahat a mindenkori társadalmi struktúrára.
Habitus: a társadalmilag kialakított magatartás és módszer a társadalmi tevékenység megvalósítására (életlehetőség és választás)à “belénk égett” történelem
Ízlés: annak a lehetősége, ami meghatározza, hogy ténylegesen és szimbolikusan mi a helyes.
Mortalitás: Egy meghatározott területen élő populáció körében méri a halálozás gyakoriságát egy adott időtartamban általában egy év alatt.
Mortalitási arányszám Nyers mutató, mert nem számol azzal a ténnyel, hogy a halálozás gyakorisága egy populációban törvényszerűen függ az adott populáció korösszetételétől, ezért nevezik nyers halálozási arányszámnak is. A nyers halálozási arányszám két vagy több populáció halálozásának összehasonlítására alkalmatlan.
Egészség: -nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jólét állapotaAz egészség egy személy objektív és szubjektív hogylétének állapota, mely adott, ha ez a személy fejlődésének fizikai, lelki, szellemi és szociális területein összhangban van saját személyes lehetőségeivel, céljaival és a mindenkor adott külső életkörülményeivel.
Egészségfejlesztés:
Szűk definíció: elhatárolódás minden korábbi egészség nevelő, preventív fogalomtól, tevékenységtől.
Tág definíció: az összes nem terápiás egészség javító módszer gyűjtőfogalma.
Egészség nevelés: tradicionális, gyerekekre irányuló nevelés.
Egészség tanítás: egészség fejlesztés iskolai vagy más változata.
A devianciát úgy határozhatjuk meg, mint olyan normák vagy normarendszereknek a megszegését, amelyeket egy közösség vagy társadalom jelentős része elfogad. Egyetlen társadalmat sem lehet egyszerűen felosztani normaszegűkre és normakövetőkre. A deviancia fogalma nagyon tág. A deviancia nem csak egyes emberek viselkedését jellemezheti, hanem egész csoportokét is. A Krisna-hívők közössége jó példa a deviáns szubkultúrára.
Durkheim a társadalomnak azt az állapotát nevezi anómiának, amelyben a társadalom integrálásának foka alacsony, a régi normák, értékek ereje meggyengül. Anómiás állapotok bekövetkezhetnek egy-egy válságos időszakban, vagy a társadalmi átalakulások korában is.
Az anómia fogalom másik értelmezése Robert K. Merton nevéhez fűződik. Merton szerint valamely társadalomban akkor beszélhetünk anómiáról, ha a társadalom által elfogadott, és kívánatosnak tartott értékeket, célokat a társadalom tagjainak egy része nem képes megengedett eszközökkel elérni
Alkoholizmus:
Andorka Rudolf a következő képen definiálta: alkoholista az, aki a környezetében, vagy önmagába nézve problémát jelent az alkohol következtében.
Jellinek: 1 év alatt májzsugorban meghaltak 60%-át megszorozzuk 144-el.
A Ledermann-módszer az egy főre jutó évi alkoholfogyasztáson alapul. Ledermann fogalmazta meg azt a tételt, hogy a különböző mennyiséget fogyasztók száma lognormális elosztást mutat. Más szóval: kevesen vannak, akik egyáltalán nem fogyasztanak szeszes italt; legtöbben vannak akik viszonylag keveset fogyasztanak, majd az egyre nagyobb fogyasztás felé haladva fokozatosan csökken az ilyen fogyasztók száma.
A drogok azok az anyagok, amelyek már egyszeri használat mellett is bódulatkeltésre alkalmasak, ismételt használatra ösztönöznek, a hozzászokás veszélyét rejtik magukban. A lágy drogok viszonylag enyhe tüneteket okoznak. A kemény drogok súlyos, halálhoz vezető tüneteket és elvonási tüneteket okoznak.
Életminőség: az egyénnek az élet nem anyagi dimenzióiban való “jóléte”. Lelki szükségletek – jó emberi kapcsolatok, az ember életének van értelme.
Elidegenedés: az ember idegenül érzi magát a társadalomban. Az élet értelmének elvesztése, az önértékelés elvesztése, az elmagányosodás, a hatalomnélküliség, tehetetlenség érzése.
Előítélet: negatív érzelmi viszonyulás valamely csoport tagjaival szemben.
Etnikai csoport: egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik közös kulturális identitástudatával rendelkeznek, amely megkülönbözteti őket a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól.
Fekete gazdaság: a társadalom jólétét nem növelő, kifejezetten bűnöző jellegű haszonszerző tevékenysé
Házassági mobilitás: a férj és feleség más-más társadalmi rétegbe tartozik.
Háztartás: együtt élő, költségeket megosztó, együtt fogyasztó emberek csoportja.
Invázió: a településbe, városrészbe korábbi népességtől eltérő népesség tömegesen költözik be.
Kulturális tőke: az egyén iskolai végzettsége, szakképzettsége, műveltsége. Jelentős részét a családban sajátítják el.
Létminimum: egy főre jutó háztartási jövedelem szintje. Az az összeg, amely egy embernek szükséges ahhoz, hogy alapvető szükségleteit minimális szinten ki tudja elégíteni.
Második gazdaság: a magyarországi szocialista társadalmi rendszerben azok a tevékenységek, amelyeket többnyire a főmunkahelyen töltött idő után (vagy nyugdíjasok, házartásbeliek) végeztek jövedelmük kiegészítése céljából.
Modernizáció: sokdimenziós fogalom, az iparosodás, a szolgáltatások növekedése, a városiasodás, az iskolai végzettség emelkedése, a demográfiai viselkedés megváltozása (gyermekszám tervezés), az emberi viselkedés motívumainak és normáinak és az értékeknek a megváltozása. Hat kritérium: 1. hatékony piacgazdaság, 2. magas életszínvonal, 3. társadalmi integráció, 4. magas iskolai végzettség és jó egészségi állapot, 5. többpártrendszerű demokrácia, 6. modern mentalitás, gondolkodásmód, értékek, normák, kultúra.
Reprezentatív norma: véletlenszerű kiválasztás a teljes sokaságból.
Státusz: az egyén által a társadalomban és a társadalmi intézményekben elfoglalt pozíció. Egy személy többféle státuszt foglalhat el. (apa, férj, tanár).
Szerep: státuszhoz tartozó viselkedési minták, jogok és kötelezettségek együttese. A társadalom elvárja, hogy e státuszokat betöltők megfeleljenek a velük szemben támasztott viselkedési elvárásoknak.
Szubkultúra: egy nagy társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoport (etnikai kisebbség) kultúrája, amely eltér a többség kultúrájától.
Társadalmi mobilitás: az egyén vagy a család társadalmi helyzetének változása, átlépés az egyik társadalmi osztályból, rétegből a másikba.
Társadalmi osztály: a termelőeszközök tulajdona vagy ilyen tulajdon hiány alapján megkülönböztetett társadalmi kategória, a termelőeszközökhöz való viszony. (végzett munka, hatalom)
Társadalmi réteg: a foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, a jövedelem, stb. nagysága alapján hasonló helyzetben lévők csoportja. (egyének közötti különbözőséget jelöli)
Városiasodás: a település jellege változik, emeletes házak, szolgáltatások.
Városodás: városi népesség aránya nő.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
