19. Milyen tevékenységet lát el az alkotmánybíróság és az ombudsman?

Alkotmánybíróság

A legtöbb demokratikus ország az államra és az állampolgári jogokra vonatkozó legfontosabb elveket egy írott dokumentumban, az alkotmányban rögzítik. Az Alkotmány az állam alaptörvénye. A legmagasabb szintű norma. Megtalálhatók benne az állam felépítésével és működésével kapcsolatos leglényegesebb szabályok. Előírásai kötik a politikai szereplőket, így a mindenkori kormányt és a parlamenti többséget is. A legtöbb demokráciában külön intézményt hoztak létre abból a célból, hogy az alkotmány rendelkezéseit hitelesen értelmezze és azok megtartását védelmezze. Ez az intézmény az Alkotmánybíróság. A jog és a politika határán elhelyezkedő intézmény. Az általánosan megfogalmazott jogi normákat konkrét beadványok kapcsán vizsgálja. A bírói hierarchia csúcsa vagy attól szervezetileg elkülönült. Önálló hatalmi ágat képvisel a hatalommegosztás rendszerében. Előzetes normakontrollt a még ki nem hirdetett jogszabályok alkotmányossági vizsgálatára irányul, hogy beilleszthetőek legyenek az alkotmányosság rendjébe. (konkrét(eset): USA, absztrakt (jogszabály) Európa) Utólagos normakontrollal felülvizsgálja, hogy a meghozott törvények megfelelnek e az alkotmány rendelkezéseinek. Alkotmány értelmezését végzi vitás esetekben. Megvizsgálja a belső jog összhangját az érvényes, elfogadott nemzetközi joggal. Nincs önindító képessége. Alkotmányi jogi panaszokat tárgyal és bírál. Ítélete ellen nincs fellebbezés.

Ha egy törvényt alkotmánysértőnek talál:

1) megtiltja az alkalmazását (USA)

2) megsemmisíti a törvényt (Európa)

Alkotmánybírák kinevezése (politikai alku tárgya)

Ombudsman

Az egyéni jogvédelem eszköze: a nép ügyvédje.

Feladata: feltárja a közigazgatás működése során az állampolgárokat ért sérelmeket, és javaslatot tesz azok orvoslatára.

Független a végrehajtói hatalomtól. A legtöbb országban egyéni kérelem alapján jár el. Minden kérelmet kivizsgál, de maga dönti el, hogy melyikkel foglalkozik. Legfontosabb jogosítványa a széleskörű vizsgálódás lehetősége. Közigazgatási iratokban betekinthet. A közigazgatási szerveket jogszabályok kötik az együttműködésre, meg lehet tudni, hogy megsértették-e a kérelmet benyújtó jogait. Vizsgálatának eredményeiről tájékoztatja az érintettet, felhívja a jogsértőt a jogsérelem orvoslatára, illetve maga is kezdeményezhet jogorvoslatot. Tevékenységéről általában évente beszámol a törvényhozásnak.

Az EU-nak 1995 óta saját ombudsmanja van, melyhez bármely európai állampolgár fordulhat.

Megkülönböztetünk általános és szakombudsmanokat.

 20. Milyen sajátosságai és típusai vannak a politikai diktatúráknak?

Diktatúra: egyeduralom, önkényuralom
- a hatalmi döntéseket nem nyilvánosan és a társadalom bevonásával hozzák
- a döntéseknek nincs alkotmányos kontrollja
- a hatalom legitimitását nem a polgárok beleegyezése adja, hanem más forrás (isteni eredet, államérdek, karizma, erőszak)

Történelmei előzménye:

• türannisz (tirannis): semleges tartalmú
• zsarnok, aki nem monarchikus úton szerezte meg a hatalmat, de ettől még lehetett jó uralkodó
• egyeduralkodó (aki felváltja a csőcselék uralmát), korlátozza közéletet
• diktátor (meghatározott időre legálisan kinevezett katonai vezető)
• Tacitus: zsarnokság (megszűnik a politikai közélet, besúgók révén ellenőrzik a magánéletet, romlanak a közerkölcsök, megváltozik a nyelv (beszéd) természete, a tettetés és a színlelés lesz a politikai kultúra alapja)
• Machiavelli: az egyén érdekét a közérdek fölé helyező egyeduralom
• despota (17-18. sz.): abszolút uralkodó, aki lábbal tiporja a törvényt

• tradicionális monarchiák

• egypártrendszerek

Típusai:

• Autoriter (tekintélyelvű) rendszerek:

• csak “egyszerű” politikai diktatúrák
• létezik “ellen elit”
• a társadalom felzárkóztatását (modernizáció) szolgálják, miközben kikapcsolják vagy formálissá teszik a demokratikus intézmények működését.
• Meidzsi-reform (1867-Japán), Kemal Atatürk (1922-Töröko.), Peron (1950-es évek : Argentína), államszocialista rendszerek (1970-80-as évek)

• Totális diktatúrák

• centralizált (monopolisztikus) hatalom
• végrehajtó hatalom túlsúlya
• egypártrendszer = állampárt
  - erőszak, katonai megoldások
  -- homogén ideológia
  - tömegmanipuláció
  - szelektív nemzeti egység
• Erős, hitként működő ideológiai alap (fasizmus, nemzetiszocializmus ill. kommunizmus sztálini változata)
• A szélsőjobboldali és szélsőbaloldali politikai diktatúrák intézményrendszere szinte azonos.
• Különbség: Ideológiai értékek: faj  osztály Hatókör: nemzeti  nemzetközi