|
politológia 17, 18
2005.12.22. 21:49
17. Milyen kormányformákat ismer? Részletesen mutasson be egyet közülük?
Kormányformák:
- megkülönböztetésük annak alapján történik, hogy az államhatalmi intézmények között milyen a viszony (hatáskörmegosztás).
1) Elnöki v. prezidenciális (USA)
- erős és monisztikus végrehajtó hatalom (államfő=kormányfő)
- többnyire közvetlenül választják, nem függ a parlamenti többség bizalmától
- széles kinevezői jogkör
- törvénykezdeményezési jogkör
- erős vétójog
- nincs politikai felelőssége, csak közjogi, ha megsérti az alkotmányt
- a végrehajtó hatalmat államtitkárok útján gyakorolja → neki felelősek
Hatalmát a szenátus és az alkotmánybíróság ill. a tagállami és lokális szint korlátozza (“fékek és ellensúlyok”)→Máshol a modell diktatúrába fordul!
2) Parlamentáris kormányforma
az állam és kormányfő posztja elválik egymástól
a kormány és a miniszterek a parlamentnek felelősek (bizalmatlansági indítvány)
az államfő szerepe csak protokolláris
Európa legtöbb államára ez jellemző, de az alapmodellen belül vannak variánsok
Probléma: “szuperparlamentarizmus” , stabilitáshiány
3) A kancellári kormányforma (NSZK)
a korányfő kiemelt szerepe (kormány kinevezése)
csak kollektív bizalmatlanság nyújtható be a kancellár ellen (meg kell nevezni az utódot is)
4) Félelnöki kormányforma (Franciaország)
az államfő megnövelt hatásköre (köztársaság!)
1962: de Gaulle : V. köztársaság
közvetlenül választott elnök, akinek jogában áll feloszlatni a nemzetgyűlést
5) Kollegiális kormányforma (Svájc)
7 tagú kormány, melyet a parlament nem válthat le
döntéseiket szótöbbséggel hozzák
a miniszterelnök egyben államfő is, de ez csak protokolláris funkció, s rotációban töltik be a kormány tagjai
Manapság 4 kormányforma között tehetünk különbséget:
1. Parlamentáris monarchia (Anglia):
A végrehajtó hatalomnak formálisan két csúcsszerve van: az uralkodó és a kabinet. A parlament szerepe a meghatározó. A végrehajtó. hatalom feje a király, de igazi jogosítványai nincsenek, sem politikailag, sem jogilag nem felel tevékenységéért. A tényleges csúcsszerv a kabinet, ami nem azonos a kormánnyal. Ez egy szűkebb testület a Min. Elnök vezetésével, az általa kiválasztott tagokból áll. Meghatározza a kormány politikáját, felelős is érte a parlament előtt. Ha a parlament megvonja a kormánytól a bizalmat, le kell mondania hivataláról, tehát politikai-jogi felelőssége van, rendelkeznie kell a parlament bizalmával.
2. Prezidenciális köztársaság (USA):
A végrehajtó hatalom csúcsszerve az elnök, ami ötvözi a miniszterelnöki és a köztársasági elnöki funkciót. A kongresszus előtt politikai felelősséggel nem tartozik, a kongresszus nem vonhatja meg tőle a bizalmat. A törvényhozó hatalom elsőbbsége csak annyiban érvényesül, hogy a végrehajtó hatalom szervei kötelesek a törvényeket betartani és végrehajtani. Alkotmány- és jogsértés esetén a szenátus megfoszthatja tisztségétől.
Az elnök a hatalmat az általa kinevezett minisztereken keresztül gyakorolja, ők sem felelősek a kongresszusnak, csak az elnöknek. Az elnök nem feltétlenül a kabineten keresztül gyakorolja hatalmát, hanem széleskörű tanácsadó testülettel rendelkezik. Az elnök jogosítványai: a hadsereg főparancsnoka, ő nevezi ki az Legfelsőbb Bíróság bíráit, nemzetközi szerződéseket köt, vétójog illeti meg, törvényt kezdeményezhet. Alkotmánysértésért felelősségre vonható, ez esetben az Legfelsőbb Bíróság jár el. Az Legfelsőbb Bíróság alkotmánybíróságként is működik, nagy befolyása van a törvényekre, alakítja az Alkotmány tartalmát.
3. Félprezidenciális köztársaság (Franciaország):
Átmeneti kormányforma a parlamentáris és a prezidenciális köztársaság között. A végrehajtó hatalomnak két csúcsszerve van, a Közt. Elnök és a kormány. A parlamentnek felelősséggel csak a kormány tartozik. A Köztársasági Elnököt közvetlenül választják, politikai felelőssége van. Vezetheti a kormány üléseit: ilyenkor minisztertanácsnak hívják a gyűlést. Ha nem ő vezeti, kabinet a neve.
4. Parlamentáris köztársaság (Mo., Olaszo., Portugália, Görögo.):
A végrehajtó hatalom csúcsszerve a kormány, amely a parlament bizalmát kell, hogy élvezze, politikailag felelős. A Közt. Elnök csak formálisan feje a végrehajtó hatalomnak vagy még úgysem, politikai felelősségre nem vonható. A Közt. Elnök nevezi ki a Min. Elnököt, aki általában a többségi párt vezetőjét vagy a koalíció által megjelölt személyt.
Kollegiális képviseleti vagy direktoriális kormányforma van Svájcban, Itt a törvényhozó szerv a Szövetségi gyűlés. Ez választja a Szövetségi Tanácsot, amely egy 7 tagú testület. A tanácsosok miniszterek, 4 évre választják őket, az idő letelte előtt nem lehet őket elmozdítani. Vezetőjük egyben az államfő is, évente más-más személy, maguk közül választják.
A volt szocialista kormányzati rendszerek a hatalom egységének elvét vallották. A legfelsőbb népképviseleti szerv és az igazgatás központi szervei, valamint a kollektív államfő (Elnöki Tanács) között igazából csak munkamegosztás volt.
18. Mi a parlament funkciója?
A néprészvétel a hatalom gyakorlásában közvetlen vagy közvetett formában történt. A modern korokra a népszavazás és a népi kezdeményezés maradt meg, a néprészvétel közvetett formája pedig a képviseleti intézmények révén valósul meg.
A kormányzás rendszerének meghatározása körében alkotmányos jogi alapot teremt a hatalommegosztás működésére.
Megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az állampolgári jogok, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt.
- Legfontosabb funkciója: a törvényhozó – alkotmányozó – regulatív funkció. (legvégső és legmagasabb szinten)
- Jelentős szerepe van a politikai intézményrendszerben ellenőrző funkciója révén. Ez a funkció alkalmas az érdekegyeztető, konfliktus feloldó funkciók ellátására, a politikai nyilvánosság biztosítása (viták)is. A választások nyomán kialakult viták és nézeteltérések a Parlament falai és a politika keretei között tartani.
Ezzel összefügg a parlament rekrutációs – szocialzációs funkciója (politikusi utánpótlás).
- A legitimációs funkció (törvényesség): alapvető fontosságú, hogy a polgárok minél nagyobb tömege elfogadja a fennálló rendszer törvényes voltát.
- A végrehajtó hatalom ellenőrzése (interpelláció, bizottságok) → ellenzék fő eszköze
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
