15. Vázolja fel a többségi demokrácia jellemzőit!

 A PARLAMENTI DEMOKRÁCIÁK TÍPUSAI

1970: Arend Lijphart

• Többségelvű – Westminster-típusú (Anglia)
• Konszenzusos – Svájc, Belgium, Franciaország

A Westminster-típusú parlamenti demokrácia jellemzői

1) Aszimmetrikus kétkamarás törvényhozás (Lordok Háza: örökletes nemesség, tisztségek, → csak halasztó hatályú vétó + 11 peer, - Parlament: választás)

2) Összpontosított végrehajtó hatalom (egypárti, kis többségű kormány, nem kell egyezkedni)

3) A kormány (kabinet) uralkodó szerepe (a kormánynak többsége van a parlamentben, a pártelnök a miniszterelnök, erős a pártfegyelem)

4) Kétpárti váltógazdálkodás (Konzervatív Párt, Munkáspárt képes csak egyedül választást nyerni, a többi párt csak képviselőket küldhet a parlamentbe)

5) Egydimenziós pártok (pártprogramok hasonlóak és a választópolgárok társadalmi-gazdasági helyzete dönt, hogy hová szavaznak)

6) Egyszerű többségen alapuló, egyfordulós választási rendszer (“a győztes mindent visz”)

7) Központosított kormányzat /unitárius állam/ - a helyi önkormányzatoknak csekély az önállósága (Változás: 1998: skót parlament, walesi nemzetgyűlés, speciális helyzetű É-Írország)

8) Nincs írott alkotmány (a parlament hatalmát semmi nem korlátozza jogilag) szokásjog

9) Kizárólagos képviseleti demokrácia (1975, 1998)

A PARLAMENTI DEMOKRÁCIÁK TÍPUSAI

1970: Arend Lijphart

• Többségelvű – Westminster-típusú (Anglia)
• Konszenzusos – Svájc, Belgium, Franciaország

A konszenzus típusú parlamenti demokrácia jellemzői:

A társadalom politikai kultúrája, megosztottsága határozza meg, hogy milyen keretek között, milyen elvek alapján konkretizálódik a demokratikus döntéshozatal. Az angol társadalom homogén, s a kisebbség “elviseli”, hogy nem kerül kormányra.

- Az európai társadalmak fregmentáltak (“töredezettek”), a tartós kisebbség itt a demokrácia megkérdőjelezését jelentené!

1) Kiegyensúlyozott kétkamarás törvényhozás (népek tanácsa: választás, kantonok tanácsa: 2-2 képviselő), kisebbségek képviselete + együttes döntéshozatal

2) Megosztott végrehajtó hatalom (koalíciós kormányok)

3) Tényleges hatalommegosztás (a parlament és a kormány szétválik és kiegyensúlyozottabb a viszonyuk, a kormány tagjai gyakran nem tagjai a parlamentnek, van lehetőség bizalmatlansági indítványra)

4) Valódi többpártrendszer (több pártnak van esélye, hogy kormányra kerüljön)

5) Többdimenziós pártrendszer (a pártosodásnak nemcsak gazdasági, de nyelvi, etnikai, vallási, stb. alapja is van)

6) Arányos képviselet, többfordulós választás (nem vesznek el a töredék-szavazatok)

7) Föderalizmus és decentralizáció (a központi hatáskörök egy része lekerül a kantonok, tartományok, régiók ill. települések szintjére)

8) Írott alkotmány, kisebbségi vétó

9) Közvetlen és képviseleti demokrácia kombinálása (referendum = népszavazás, népi kezdeményezés)