11. Mit értünk a politika kultúra fogalmán ?

 Kedvelt vita- és kutatási téma. Azóta vitatkoznak róla, amióta politikáról beszélnek és írnak az emberek. A hozzá kapcsolódó kategóriák - szubkultúra, elit, politikai szocializáció - ugyancsak megtalálhatók már a régi mûvekben is.

A fogalom értelmezése körül kezdettõl bizonytalanság/sokszínûség tapasztalható. "Porózus terminus technicus". Oka: mind a politika, mind a kultúra külön-külön is sokszínû. (Politika: "parttalan világ". Kultúra: mindaz, amit az emberi társadalom maradandóan létrehozott.)

S.Verba-G.Almond: P.K. = politikáról alkotott nemzeti beállítódások, hiedelmek és érzelmek együtteseA magyar politikai kultúra sajátosságai

- nagy irodalma van, de inkább esszé-jellegû

XIX.sz. vége: historizáló történelemszemlélet - nemzetkarakter-vizsgálódások (nemesi jelleg (politikai érzék, humor) + "volgai lovas")

XXsz. 20-as évei: Mi a magyar? (Szegfû Gyula)

Kisebbségben (Németh László) "mélymagyar" - "higmagyar"

Vándor és bujdosó (Prohászka Lajos)

(A parasztság a nemzetfenntartó - karakterjegyek)

1945-48: Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem

1980-as évek: Bihari Mihály: modern társadalmak politikai kulturájának fõ alkotóelemei: konszenzus, kompromisszum, tolerancia « Magyarország: "kurucos attitüd", "nem engedni 48-ból" - negatív sztereotípiák (sérelmi politizálás, személyeskedés, politikai infantilizmus, elõítéletek újratermelõdése).

demokrácia: régtől használatos, de csak a 17. századtól hordoz pozitív tartalmat, Definíció: legalább 200

Polisz hatalma                                                   Többség hatalma

Démosz uralma                                                   Parlament uralma

Közvetlen részvétel                                              Közvetett részvétel

(participáció)                                                       (reprezentáció)

cserépszavazás                                                 választójog

zsarnokság                                                          diktatúra

(athéni demokrácia) (angol…)

Alkotóelemei:
- általános választójog alapján választott parlament
- versengő pártok
- autonóm igazságszolgáltatás
- emberi jogok
- alkotmány
- pluralizmus
- döntési elve: mérsékelt többségi elv + elégséges konszenzus elve
- értékei: szabadság, egyenlőség, igazságosság, humanizmus, stb.

Intézményi garanciái:
- egyesülés- és gyülekezés joga
- szólásszabadság
- választójog
- versengő pártok
- sajtószabadság
- szabad és tiszta választások
- a tömegek támogatásától függő kormány

14. Mi a lényege J. Schumpeter és R. Dahl demokrácia elméletének?

Joseph Schumpeter: a demokrácia piaci elmélete (1942) → USA
A demokratikus módszer lényege: a képviselőjelöltek versengenek a választók szavazataiért és a jelöltek és a választók között egyfajta üzleti tranzakció zajlik, amelynek során a jelöltek arról igyekeznek meggyőzni a választókat, hogy az ő portékájuk a legkívánatosabb.

A választási piacon folyó versengés tétje annak eldöntése, hogy egy választási ciklus idejére ki szerzi meg a döntések meghozatalához szükséges felhatalmazást. A demokrácia ily módon nem egyéb, mint egy procedúra, amelynek során előre meghatározott szabályok szerint játszik minden résztvevő. Koncepciója elitista. A választási piacon csak azok lehetnek sikeresek, akik hivatásszerűen gyakorolják a politikai tevékenységet, azaz létrejön egy olyan politikai elit, amelyik ugyan pártokba szerveződik, de van egy közös érdeke: a választási piac kisajátítása. Fel kell adni a néppel kapcsolatos politikai illúziókat, mert a nép, mint olyan – a választásokat kivéve – helyzeténél fogva nem tud részt venni a politikában.

• elitista-proceduralis demokrácia
• aktív elit - időszakosan résztvevő polgárok
• a politika is piac, azaz adás-vétel zajlik a szereplők között

Robert Dahl: Pluralista demokrácia = poliarchia (“sokaságok uralma”)→USA

- A demokrácia és a diktatúra fogalmaiban rejlő normatív elemeket áthidalva, empirikusan mérhető ismérvek alapján az átmenetek széles skáláját alkotta meg.

- A hatalom lehet inkluzív vagy exkluzív (befogadó vagy kirekesztő), milyen mértékű részvételi lehetőséget kínál polgárainak.

- föderalisztikus államszervezet

- egymással versengő és egymást kontrolláló csoportok (lobby), de egyik sem tehet szert túlsúlyra

- tolerancia

- sajátos politikai kultúra (részvétel)

- erős civil társadalom

- A demokrácia, mint eszmény!