9. Egészséges életmódot meghatározó társadalmi tényezők

Egészséges életmódot meghatározó tényezők

                                                                              Egészséges életmód

                                               Életlehetőségek                   Életválasztás

Gazdasági, társadalmi                                                                        Pszichológiai tényezők      

tényezők

Biológiai tényezők                                                                                             Kulturális tényezők

Egészséges életmód:          - képzettség

                                               - foglalkozási státusz

                                               - jövedelem

Biológiai tényezők:             - életkor

                                               - nem

                                               - faj

                                               - fizikai egészségi állapot

Kulturális tényezők:            - nemzetiség

                                               - vallás

                                               - értékorientáció

Pszichológiai tényezők: - külső-belső kontrollérzék

                                                   - stressz hatása az életmódra

- Az egyén a választások tömkelegével áll szemben

- Minden mozgásban, változásban van

Az egészséges életmód-választás, döntés esetén a belső irányítás szerepe növekszik.

Választási célok, motivációk:            - munka

                                                                              - hosszú élettartam

                                                                              - jobb fizikai erőnlét

- kedvezőbb külső

10. Életstílus, életstílus-csoportok

Életstílus: az életmóddal rokon fogalom, az egyének a szabadon beosztható idejében töltött tevékenységeit, az ezekben a tevékenységekben megnyilvánuló preferenciákat, ízlést ölel fel.

Az életstílus csoportok összeállításához használt alapinformációk:

-          háztartási (étkezési, öltözködési és testápolási) fogyasztási szokások

-          lakásberendezés (könyvespolc, függöny, szőnyeg, festmény, stb.

-          lakáskultúra (a lakás komfortsága, teleton)

-          tárgyi környezet (bútorok állapota, könyvek, hanglemezek, kulturális eszközök, háztartási gépek száma)

-          második gazdaságbeli tevékenység

-          intellektuális tevékenységek (televíziónézés, mozilátogatás, olvasás, könyv- és hanglemezvásárlás)

-          rekreáció (üdülés, kirándulás, edzés, szabadidős tevékenység, járműtulajdon)

-          szokások (különórák,  születésnapok, karácsony, ebéd- és vacsoravendég)

-          az emberi kapcsolatok intenzítása

Csoportok :           - elit

-          intellektuális szükséglettel fogyasztók

-          felső mintakövetők

-          családorientált

-          tárgyorientált

-          kapcsolatgazdag

-          kapcsolatszegény

-          második gazdasági tevékenységet végzők

-          robotoló

-          elesett

12. Elit életstílus-csoport általános jellemzői

Intellektuális fogyasztás, a művelődés jellemző elit fogyasztási terület. Státuszához tartozóan többnyire ragaszkodik intellektuális fölényéhez. Az iskolai végzettségnek az elitnél oly magas, hogy indokolja az intellektuális tevékenységet végzését. A rekreáció, nyári szabadság, általában szabadidős fogyasztás is jelentős réteg meghatározó indikátor. Mindenki számára biztosított. Intenzívebb, gyakoribb találkozásokat regisztráló változóink teljesebb, változatosabb, humanizáltabb elit életet jeleznek. Az elit kizárólag komfortos vagy összkomfortos lakásban lakik. Az elit többsége a lakásberendezés területén a felsorolt tárgyakkal rendelkezik. A három intellektuális tárgy (íróasztal, könyvespolv, olvasólámpa) többnyire megtalálható.

Háztartási fogyasztás: az elitnél található az étkezési kultúrát és testkultúrát mérő mérce legmagasabb fokán. Higiénés fogyasztásában az elit a használt szerek kvalitatív, megkülönböztető használatára törekszik.Az elit fogyasztási forma magas jövedelmet igényel. Ez nem jelenti azt, hogy az alany szükségszerűen az általunk vizsgált csoporthoz hasonlóan sokoldalúan fogyaszt. Az alacsony jövedelem szinte lehetetlenné teszi ennek az életstílusnak a folytatását. A társadalmi munkamegosztásban zömmel szellemi munkavégzőkből, szakmunkásokból és diákokból áll az elit. A szellemi munkavégzők közül a beosztott értelmiségiek arányát meghaladja a szakmunkások eliten belüli aránya. Az elit életstílust folytató csoport összetételében a többnyire érettségizett, középfokon végzett szellemieknek kiugró az aránya. A házastársak fogyasztása a mért indexek többségében megegyezik.A társadalmi pozíciót jelző adatok a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők lényegesen jelentősebb elitbe jutási esélyét jelzi. Az iskolai végzettség szerinti elitbe jutási arányok az egyes iskolatípusok által biztosított esélyegyenlőtlenségre hívják fel a figyelmet. Az egyes iskolatípusok más műveltséget közvetítenek, s főleg más kulturális értékekkel szocializálódott egyének számára. A főiskolai végzettségűek elitbe jutási esélye közelebb áll az érettségizettekéhez, mint az egyetemet végzett értelmiségiekéhez.  A lakóhely szerinti metszetben látható, hogy ezt az életstílust döntően a városlakók követik, köztük is inkább a Budapesten élők. A színvonalas, változatos fogyasztást ugyanis falusi településen gyakran nehezíti a települési egyenlőtlenségből következő fogyasztási cikkekhez jutás egyenlőtlensége is.

Kor: A csoportban legnagyobb a 36-60 évesek aránya, ők adják az elit életstílus-csoport kétharmadát. A legképzettebbek, legszerencsésebbek magas pozícióba, vezető beosztásba kerülnek, emelkedik a státuszuk. A státuszemelkedéssel együtt a presztízsóvás érdekében is szükségszerűvé válik a presztízsfogyasztás növelése. A legidősebb korban természetszerűleg csökkent az elit életstílus követőinek aránya.

 A gyermekkori család műveltségi színvonalára az apák iskolai végzettségének szintjéből következtethetünk. A középfokú végzettséggel rendelkező szellemi munkakört betöltők gyermekei adják az elit-csoport mintegy ötödét, s nem sokkal maradnak le a felsőfokú végzettséggel rendelkező kisszámú értelmiségi csoport utódai sem.

Az elitbe jutás három fő csatornája:munkamegosztás rendszerében vezető vagy kulcsfontosságú pozíciót betöltők; intellektuális fölénnyel bekerülők; örökölt és/vagy szerzett gazdagság, vagyon

Az elit életstílust végső soron a hatalom különböző szféráiban kiemelkedő csoportok termelik ki. Az elit életstílusa elválaszthatatlan a hatalom birtoklásától.

13. Intellektuális szükséglettel fogyasztók életstílus csoportjának jellemzői

Az intellektuális életstílus jellemzője az intellektualizálódást elősegítő színvonalas fogyasztás. Az intellektuális életstílus-csoport legerősebben az önképzés, szervezett továbbképzés aktivitásával tűnik ki. A csoport tagjai fiatalok, akik törekednek a műveltség, a tudás minél magasabb színvonalának megszerzésére, Közel harmaduk valamilyen vizsgához kötött, szervezett továbbképzési formában vesz részt. A testkultúra, az üdülés is jellegzetesen az intellektuális értékek szerint élő népesség fogyasztási formája. Az összes hétvégi kiránduló harmada, s az aktív, rendszeres sportolók szintén harmadát ők adják. A rekreáció azon formáiban, amelyek jelentősebb gazdasági beruházást feltételeznek, az intellektuális életstílus-csoportot megelőzi az elit. Színvonalas lakásban laknak, a rossz lakáskörülményeket csupán az intellektuális életstílust követőek töredékének kell elviselnie. A lakásberendezés a civilizációs igényességet jelzi, noha csak közepesen ellátott a vizsgált berendezési tárgyakkal. A hiány csak relatívnak és átmenetinek tekinthető. A háztartási szférában megvalósuló fogyasztás igényességet jelez. Színvonalas higiénés fogyasztás jellemző az intellektuális csoport felére. Leginkább preferált érték a művelődés. Ugyanakkor az is világos, hogy művelődési fogyasztásuk szintjéhez viszonyítva némileg lemarad tárgyi kulturális-civilizációs környezetük. A csoport tagjai döntően fiatalok, akiknek eddigi önálló élete még nem adott lehetőséget arra, hogy otthoni környezetüket szükségleteinek megfelelően berendezzék. A fiatal kor ellenére elért relatíve magas jövedelem, színvonalas fogyasztás a népességi átlaghoz viszonyított magasabb képzettségre és szülői segítségre utal .Az intellektuális életstílust követő alanyok több mint háromnegyede 35 év alatti. A legmagasabb műveltségi alapot feltételezhetően a felsőfokú oktatás biztosítja, a ez az alap nagy valószínűséggel kifejleszti  a művelődés igényét is. A felsőfokú végzettségűek közül azonban elsősorban a fiatalokat találjuk az intellektuális életstílus-csoportban. Az idősebb korosztály többnyire kiharcolja a legkedvezőbb fogyasztási lehetőséget, s hasonló arányban biztosítja magának az elit pozíciót. Az intellektuális életstílus követéséhez kedvező az urbanizált környezet, a művelődési intézmények közelsége. A követőinek többségét városban találjuk. Az intellektuális életstílus követői az áltagtól is jobb törekednek a házaságukkal művelődési-iskolázottsági homogámiára. Az esetek többségében a házastársak mindketten az intellektuális életstílus-csoportba tartoznak.Az intellektualizálódás és a szellemi munkatevékenység természetszerűleg kiegészítik egymást. A csoport kétharmada szellemi munkát végez. A szakmunkások, sőt kvalifikált fizikai munkát végzők is jelentős arányban megtalálhatók ezen életstílus-csoportban.

Kiemelkedő eséllyel választják ezt az életstílust a diákok, a diplomás értelmiségiek, az elitbe nem jutó diplomás vezetők. Az intellektuális életstílust választja a szakképzetlen szellemiek negyede és az érettségizett szakmunkások közel ötöde. A családi szocializáció intellektuális értékkövetést sugalló hatása különösen erős ott, ahol az apa legalább érettségizett. A gyermekek mintegy harmada kerül az intellektuális-csoportba, míg a szakmunkásképzőt vagy 8 általánost végzettek gyermekeinek ötöde. Elsősorban a műveltebb családból származó utódokat találjuk az intellektuális életstílus-csoportban.