A szociálpszichológia nézőpontja, irányzatai, más társadalomtudományokhoz való viszonya

Ebbighaus szerint a „a pszichológiának hosszú múltja, de rövid története van”. Ez igaz a szociálpszichológia történetére is.

A XIX. század szociálpszichológiája országonként, társadalmi helyzetenként eltérő:

-          Franciaországban tömeglélektan

-          Németországban néplélektan

-          Nagy-Britanniában darwinizmus

A szociálpszichológia a pszichológiának az az ága, amely a társas kapcsolatokat, az egyének egymásra gyakorolt hatását tanulmányozza. (Atkinson)

A szociálpszichológia azt vizsgálja, hogy hogyan zajlanak az emberi interakciók, hogyan befolyásolja társak vélt, vagy valós jelenléte érzéseinket, gondolatainkat, cselekedeteinket. (Allport)

Előzmények: LeBon: tömeglélektan

                                Triplett 1897: társas facilitáció/serkentés

                                Mayo: emberi kapcsolatok jelentősége a csoportok működésében

                                Moreno: csak emberi kapcsolataiban ismerhető meg az ember

Tömeglélektan: szociálpszichológiát megelőző tudomány. LeBon nevéhez fűződik. Megfigyelte nagy embertömegek vannak együtt az emberek elveszítik egyéniségüket, csordaként viselkednek. Olyanokat tesznek meg. Csoportban bármit megtesznek, a tömegben eltűnik az egyéni felelősség.

Társas facilitáció: Az első kísérlet 1897-ben Triplett nevéhez kötődik, kerékpár kísérlet. Társas serkentés: a társak jelenlétében gyorsabban vagyunk. Nem minden feladatnál van így, csak azoknál, ahol az egyéni teljesítmény mérhető. Ahol nem mérhető az egyéni teljesítmény „társas lógás” lép fel, lassabban csináljuk.

A szociálpszichológia tématerületei:

1. Társas szükségeletek:

Ide az individualis megnyilvánuló, de kollektív tényezők által meghatározott pszichológiai jelenségek vizsgálata tartozik.

pl: a társas élet iránti szükséglet és az ezzel összefüggő szükségletek vizsgálata (szexualitás, agresszió, hatalom stb.)

Az ember pozitív és negatív élményeinek is a forrása a társas élet, ezrért is fontos terület ez.

2. Szociális megismerés, értékelés

A magára hagyott ember világról alkotott képe szükségszerűen torzul. A percepciós folyamatokban fontos szerepet játszó szociális hatások kutatása

3. A társas kölcsönhatás és annak formái

Társas motívumok által ösztönzött személyek közötti kölcsönhatások különböző formáinak kutatása.

Rendszerező elvek lehetnek:

-          a résztvevők száma (kiscsoport, nagycsoport)

-          a részvétel választott vagy kényszerű jellege (informális vagy formális)

-          időtartam (ad hoc, hosszabb idejű)

4. Nagy csoportok

Olyan nagy létszámú csoportok kutatása, amelyek tagságukat időben újratermelve, függetlenítik magukat az aktuális résztvevőktől.

Kutatási témák:

-          sztereotípiák

-          előítéletek

-          társadalmi konfliktusok

Szociálpszichológia kapcsolata már tudományterületekkel

Szociológia: Habermas alapján lehet a két megközelítés közötti különbséget érzékeltetni:

-          rendszer: a modern társadalomelmélet rendszernek nevezi a társadalom eltárgyiasult, mindennapi perspektívából áttekinthetetlen szervezetű valóságát

-          életvilág: a szociálpszichológiai szféra, amely kezelhető

-          belső végtelen: a tudattalan folyamatok mélysége, ami szintén megfoghatatlan

A szociológiát elsősorban a rendszer érdekli, de a két dimenzió összefolyása miatt a két tudományterület is összefolyik.

Fejlődéslélektan: A gyermek születésétől fogva szociális lény, fejlődése szociális közegben történik. A fejlődéslélektanban lehetetlen eltekinteni a gyermeki fejlődés szociális aspektusaitól: - szocializáció, hospitalizáció, szülő-gyermek interakció, kortárscsoport szerepe, szocio-kognitív konfliktus (a társak szerepe kongitív problémák megoldásában)

A szociálpszichológia viszont főként felnőtt populációval foglalkozik, hajlamos elhanyagolni.

Személypercepció. A személy- és tárgypercepció eltérései. Benyomások szerveződése. Sztereotípiák. Személypercepció torzulásai. Implicit személyiségelméletek

Személypercepció és tárgypercepció eltérései:

1.        Tárgypercepció felszíni tulajdonságokra, a személypercepció a felszín alattiakra vonatkozik, ezért nagyobb a hibázás lehetősége és nehezebb észrevenni a hibát. A benyomások már az első találkozásnál kialakulnak, tartósak, nehezen korrigálhatóak.

2.        A személypercepció interakcióba ágyazottan jelenik meg.

3.        Involváltak, érdekeltek vagyunk benne, közben bennünket is megítélnek, ezért összefügg az énképpel. Szeretnénk fenntartani a kapcsolatot, szeretnénk elérni valamit nála. Jobbik arcunkat mutatjuk, szeretnénk jó benyomást tenni másokra.

4.        Funkciója a kapcsolat fenntartása, sokszor ennek érdekében csak olyan információt veszünk fel, ami kedvez a kapcsolatnak.

5.        Személypercepció oktulajdonításssal -  attribúcióval jár.

6.        Döntéseket kell hozni általa rövid idő alatt:

Affektív oldal: vonzalom milyen?

Kognitív oldal: milyen típusba, sztereotípiába sorolom?

Okkeresés: mi a viselkedésének az oka?

Mi a másik szándéka, forgatókönyve a helyzetben?

Milyen legyen az én-prezentálás: ő mit gondolhat rólam?

Benyomások szerveződése

Solomon ASCH: -centrális tulajdonságok: nagy jelentőséggel bírnak, ezek vezetik gondolkodásunkat.

-marginális tulajdonságok: kisebb hatásuk van, árnyalják benyomásainkat.

-elsőbbségi hatás: általában az elsőnek szerzett információ gyakorolja ránk a legerősebb hatást.

-jelentésasszimiláció: a további információk az első információhoz igazodva színezik vélekedéseinket.

FISHBEIN: Összegzési modell : Mondj el magadról minél több jót, a tulajdonságaid értéke összeadódik!

ANDERSON: Átlagolási modell: csak a fontos, nagy jelentőségű dolgokat mondd el magadról, a tulajdonságok értéke átlagolódik.

Torzítások:

-            Burkolt / implicit személyiségelméletek: Az emberben élnek naív feltételezések arról, hogy milyen tulajdonságok milyen más tulajdonságokkal járnak együtt, e feltételezett együttjárások sokszor nem tudatosan működnek.

-            Holdudvar hatás: kedvező információk alapján más kedvező tulajdonságokat is a személynek tulajdonítunk. Pl. név, szépség, mosoly, státusz alapján.

-            Torzítás negatív irányba: negatív információnak nagyobb jelentőséget tulajdonítunk, személyiségjegyként értékeljük.

-            Elnéző torzítás: alapvetően jónak hisszük az embereket, kis rossz tulajdonságokat elnézönk, nem szeretünk negatívan ítélni.

-            Háttér és környezet szerepe: nem mindegy, hogy milyen eseményt hol látunk, pl: szotyi

-            Projekció: az ember saját hangulatának, szükségleti állapotának megfelelően ítéli meg a másikat. Jó hangulatban mindenkit kedvesnek látunk.

-            Sztereotípiák: Emberek egy csoportjának vagy osztályának személyiségjegyeiről vagy testi megjelenéséről alkotott séma, absztrakt kognitív reprezentáció. A séma általában túláltalánosított, így olyan feltételezésekhez vezet, hogy a csoport minden tagja egy sajátos jellemzővel bír. Pl.: minden svéd szőke és kékszemű. A sztereotípiák haszna, hogy gondolkodási gazdaságosságot jelentenek, növelhetik a csoport-összetartozást, állandóságot visznek a folyton változó világba. Hátrányuk lehet, hogy elfedik az egyéni sajátosságokat, merevvé tehetik a gondolkodást, előítéleteket szülhetnek.

-            Előítéletek: Előzetes ítéletek valami jóságáról vagy rosszaságáról általában minden alap nélkül. Szilárd attitüd, mely nem tárgya a szabad és ésszerű megvitatásnak, és ellenáll a megváltoztatásnak. Lehet pozitív, de többnyire negatív viszonyulást takar. Létrejöhet vallási, faji, kisebbségi, nemi, eszmei kategorizálás alapján.

Fokozatai: gondolatainkban jelenik meg, a verbális előítéletesség, elkerülés, diszkrimináció, a testi bántalmazás és erőszak, s legsúlyosabb esetben a megsemmisítésre törekvés.

Okai:

® tanult előítéletesség (szülőktől)

® társadalmi-gazdasági verseny, az erőforrások szűkössége (munkalehetőség)

® konformizmus (csoporthoz való igazódás a kirekesztés ellen)

® rossz tapasztalat általánosítása, önigazolás,

® Előítéletes vagy autoritáriánus / tekintélyelvű személyiség: Adornó és munkatársai írták le. Jellemzői: alázatosak és engedelmesek a felettük állókkal szemben, de lenézik az alattuk állókat, velük szemben hajlamosak az agresszióra. Mélyen tisztelik a konvenciókat, hagyományokat, gondolkodásuk merev, kerülik az érzelmeket, mivel ezeket a gyengeség jelének tekintik. Általában szigorú, erkölcsös, fegyelmezett neveltetésben részesülnek. A saját csoportot felértékelik, míg a kisebbségi csoportokkal szemben ellenségesek. Jellemző rájuk a konformizmus.

® Bűnbakképzés: az egyén társadalmi és személyes problémáiért is a kisebbségi csoportokat hibáztatja, velük szemben ellenségesen lép fel.

Előítéletek megszűntetése:

Törvényekkel, egyenlő pozíció kialakításával,

Ismeretközléssel, másik csoportkultúrájának megismertetésével, érintkezés lehetőségeinek biztosításával,

Iskolában a mozaik módszer: versengés helyett az együttműködésre nevelés, a kölcsönös függés megtapasztalása.

A tulajdonságokkal felruházás folyamata (attribúció). Önattribúció. Cselekvő-megfigyelő attribúció, attribúciós hibák

ATTRIBÚCIÓ: Oktulajdonítás, külső megnyilvánulások alapján belső tulajdonságok tulajdonítása valamely személynek, a külső megnyilvánulások intuitív értelmezése.

HEIDER : belső (diszpozíciós) okok vagy külső (szituációs) okok vezérlik a viselkedést.

Azért keressük az okokat, hogy folytonos, állandó képet alakítsunk ki a világról, azt higgyük, hogy kontrollálni tudjuk a dolgokat, előre fel tudjuk mérni mások cselekedeteit.

KELLEY : Többdimenziós modell

-konzisztencia elve: "más helyzetben is így viselkedik?"                 igen → belső okok

                                                                                                                             nem → külső okok

-megkülönböztetettség :"mással szemben is viselkedik?"                igen → belső okok

                                                                                                                             nem → külső okok

-konszenzus elve: "mások is így viselkednek ilyen helyzetben?"                igen → külső okok

                                                                                                                                            nem → belső okok

Torzítások:

1.        alapvető attribúciós hiba - ROSS: a belső okokat felnagyítjuk, a külsőket elhanyagoljuk.

2.        megfigyelő - résztvevő (cselekvő) torzítás : a megfigyelő belső, a résztvevő külső okoknak tulajdonít jelentőséget.

3.        "igazságos világba vetett hit": mindenki azt kapja amit érdemel, a bajba jutott emberek felelősek sorsukért.

4.        alapgyakoriság tévesztésének hibája : általános gyakoriságot nem vesszük figyelembe, csak a számunkra fontos minta eredményét.

5.        siker és kudarc megítélése más, ha mi és más ha a többi ember az esemény alanya.

6.        felelősség megítélésének torzítása : csak a következmény súlyosságát nézzük és elfeled-kezünk pl a szándékról,a kényszerről az előrelátásról

7.        depresszív attribúciós stílus : - eseményeket stabil belső okoknak, a + eseményeket véletlennek tulajdonítja.

BEM - én-attribúciós elmélet: önmagunk viselkedésének ugyanúgy keressük az okait, és ugyanúgy követjük el a hibákat is.

SELIGMANN - tanult tehetetlenség : folyton külső okokra hivatkozva feladja a kontrollt, passzivitás, depresszió jellemezi, "úgysem tehetek semmit a világ történései ellen"

Attitűd fogalma. Attitűd mérésének főbb eszközei. Az attitűd, mint önjellemzés. Az attitűd és viselkedés kapcsolata, az attitűdök funkciói

ATTITÜD: Tárgyak, emberek, események és eszmék ellenszenvesnek vagy rokonszenvesnek értékelése, érzelmileg átszínezett véleményrendszer.

Attitüd össszetevői:

1. Kognitív / gondolati komponens
2. Affektív / érzelmi oldal
3. Viselkedéses oldal

Általában arra törekszünk, hogy viselkedésünk vélekedéseinknek és érzéseinknek megfelelő, azaz konzisztens legyen.

Az attitüd érzelmi és gondolati oldalának ismerete esetén nem mindig jósolható be az egyén viselkedése. Pl.: La Pierre egy kínai házaspárral beutazta az USA tagállamait, mindenütt kiszolgálták őket, holott előzetesen minden vendéglátó elzárkózott a kínaiak fogadása elől.

Attitüd funkciói:                                               

• Instrumentális/ utilitárius funkció: hasznossági funkció, attitüdjeink egy részét azért valljuk, hogy általuk előnyökhöz jussunk, vagy elkerüljük a büntetést.

·         Szociális igazodás: segítenek, hogy a társadalom, a közösség tagjának érezhessük magunkat.

·         Értékkifejező funkció: értékeinket, én-képünket tükrözik vélekedéseink.

·         Ismeretfunkció: az attitüdök segítenek, hogy ésszerűséget vigyünk a világba, lehetővé teszik, hogy a sokféle információt feldolgozzuk.

·         Énvédő funkció: védenek bennünket a szorongástól, önértékelésünket fenyegető veszélyektől.

Attitüdök mérése:

-        fiziológiai mutatókkal (vérnyomás, szív és légzésritmus, bőrreakció)

-            kísérletekkel,

-            kérdőívekkel: Likkert-skála, Thurstone–skála, Osgood szemantikus differenciál, Bogardus-skála, páros összehasonlítás technikája,

-            projektív technikákkal, pl.: rajzoltatás, mesebefejezés, mondatbefejezés