16.      A menekültek szociális ellátása

Magyarország a trianoni békeszerződés óta a menekültek, főként magyar nemzetiségű menekültek cél országa, átmeneti otthona. Geopolitikai helyzetünk miatt ez az állapot belátható időn belül nem szűnik meg.

A mai menekültek Romániából érkeztek, akiket a Jugoszláviából áramló menekültek követtek.

A genfi egyezmény menekültnek tekinti azt, aki faji, vallási, nemzetiségi, bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai véleményének megvallása miatti megalapozott félelme következtében nem tartózkodhat abban az országban, amelynek állampolgára. A menekült státust nem automatikusan kapja meg a menekült, menekült voltát az adott államnak kell elismerni. Különbséget tesznek politikai és gazdasági menekült között. Az utóbbiak ellen ma a legtöbb fejlett országban védekeznek, igyekeznek őket távol tartani.

Személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások:

-          befogadó állomáson vagy annak megfelelő más szálláshelyen történő ellátás

-          egészségügyi ellátás

-          nevelés, oktatás, nevelési-oktatási és gyermekintézményi elhelyezés

-          díjmentes magyar nyelvi oktatás

Pénzbeli ellátások:

-          rendszeres létfenntartási támogatás

-          utazási támogatás

-          az okmányok fordítási költségeinek megtérítése

Pénzbeli támogatások:

-          egyszeri letelepedési segély

-          otthonteremtési támogatás

-          lakhatási támogatás

-          az ország végleges elhagyásának támogatása

Részesítés az adományokból

A menekültek elhelyezése, a táborok fenntartása rendkívül sokba kerül.

Külön is említést érdemel a határainkon túlról érkező nem biztosított magyarok, menekültek gyógykezelése. Ezt a kórházak tb által biztosított kerete nem bírja el.

A magyar társadalom túlnyomó része egyetért a menekültek befogadásával és támogatásával, különösen, ha magyarokról van szó. Nem ilyen egyértelmű azonban a vendégszeretet, ha más nemzetiségűek jönnek az országba.

Csökken továbbá a szolidaritás a menekültek számának, az itt tartózkodás idejének a növekedésével.

17.      A bűnelkövetők és a szocpol

Az utóbbi években többszörösére nőtt az ismertté váló bűncselekmények száma, s valamivel kisebb arányban nőtt az elkövetőké.

A hirtelen társadalmi változások hatására a társadalom anómiássá válik, a deviáns viselkedések eltűnnek. A mostani bűnözési hullám okai között bizonyos szerepet játszik a lesüllyedéstől való félelem, rettegés a munkanélküliségtől. Nagyobb arányúvá vált a létminimum alatt élés. Az anyagi és létbiztonság veszélyeztetetté vált. A szegénység és a bűnözés közötti összefüggést mutatja, hogy a szegénység által leginkább sújtott vidéken a legmagasabb a bűnözők száma. A periférián élők körében megerősödött a deviáns bűnözők viselkedés reprodukciója. A városlakók körében fokozottabb mértékben érvényesülnek a kedvezőtlen tendenciák, a bűnözők „újratermelődése” gyakoribb, mint falun. A bűnözők utánpótlását elősegíti, hogy a gyermekek relatíve nagyobb arányban élnek szegény családokban, mint a felnőttek. A munkanélküliségtől nem vezet ugyan egyenes út a bűnelkövetéshez.

A büntetésvégrehajtásnak magának is vannak hagyományosnak tekinthető szocpoli funkciói.

A legfontosabb talán a hiányos iskolai képzettség kiegészítésének, a szakismeretek megszerzésének lehetősége. A börtönben végzett termelőmunka szociális funkciója sem lebecsülendő. A kiszabadulás utáni munkaalkalom és szállás biztosítása csökkenti a visszakerülés valószínűségét.

Igen nagy továbbá a lakossági ellenállás is azon létesítmények ellen, amelyben börtönből elbocsátottakat szándékoznak elhelyezni, számukra munkaalkalmat biztosítani.

Változtatni kellene a bíróságok gyakorlatán, hogy a gyarapodó számú gyermek és ifjúsági bűnelkövetőket börtönre és nem javító intézeti nevelésre ítélik, hogy túl sokáig tartják őket előzetes letartóztatásban. Fontos gyermek- és ifjúságvédelmi feladat lenne, hogy a fiatalok ne kerüljenek az idősebb megrögzött bűnözők hatása alá, ne képezhessék ki őket profi bűnözőkké.

A börtönök és a hivatásos pártfogók munkáját ki kell egészíteni nem hatósági jogkörű intézmények szociális segítő szolgálatával. A hajléktalan bűnelkövetőt például a hajléktalanok számára fenntartott átmeneti szálláson nem úgy kell kezelni, mint egy bűnözőt, hanem mint rászorulót, ezeket az intézeteket ne ma büntetésvégrehajtási szervezeteknek kell üzemeltetni.

A bűnelkövetők, a büntetésüket töltők családja anyagi krízishelyzetbe kerülhet, a családtagok így potenciális bűnözővé válnak. A családsegítő központoknak és más segítő szolgálatoknak a megelőzés érdekében kell velük foglalkozni. A rászorultság elvének itt a prevenció érdekében háttérbe kell szorítania az érdemesség kérdését.

18.      A gyermekvédelem fogalma és jogi alapjai

A gyermekvédelem a XIX. század vége óta elsőrangú társadalmi ügy. Tartalma, eszközei fokozatosan gazdagodtak, változtak. Modern felfogás szerint a gyermekvédelem nem szűkíthető le az elhagyott gyerekek, az árvák, rossz útra tévedt gyermekek vagy a legnagyobb nyomor közepette élők gyámolítására. A mai gyermekjóléti politika célja valamennyi gyermek harmonikus testi-lelki fejlődésének biztosítása, ezen belül a gyermekvédelmi gondoskodás speciális feladat. A gyermekvédelem fogalomkörébe tartozik az anya védelme, támogatása, tehát a gyermek születés előtti védelme és mindenekelőtt a család segítése, támogatása, ahol a gyermek felnő. Ma már nincs nagy vita abban a tekintetben sem, hogy a gyermek számára a család a legmegfelelőbb hely. A gyermekvédelemről szóló új törvény már ezt a szemléletet tükrözi: a család és a gyermekek jogainak együttesét.

A tágabb értelemben vett gyermekvédelem sokféle pedagógiai, szocpoli, TBi, egészségügyi, hatósági stb. feladat együttesét jelenti, a társadalmi élet szinte minden területén vannak teendők.

A gyermekvédelmi tevékenységen belül el lehet különíteni az általános gyermekvédelmet, amely a családban élő gyermek védelmét foglalja magában, és a sajátos vagy speciális gyermekvédelmet, amely a családban élő, de veszélyeztetett vagy a családból kikerülő gyermek védelmét jelenti.

A gyermekvédelemre vonatkozó jelenlegi jogi szabályozás rendszerében alapvető szerepe van az Alkotmánynak. Alaptörvényünk szerint a Magyar Köztársaság védi a család intézményét, gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatásra, nevelésre, és védelmezi az ifjúság érdekeit. Kimondja, a szülők joga gyermekeik nevelése.

A magyar országgyűlés törvénybe iktatta a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményt. A jogok között szerepel többek között a családi környezethez, a megfelelő szociális biztonsághoz, a méltányos TBi ellátáshoz, a társadalomba való beilleszkedéshez stb. való jog. A fentiekhez kapcsolódik a család joga a gyermek nevelésére.Az állam kötelessége, hogy segítse a családokat a gyermeknevelésben.

A gyermekvédelem fokozatosan kiépítendő rendszere:

1. Pénzbeli és természetbeni ellátások: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás, természetbeni ellátások
2. Személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátások: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása
3. Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakellátások: otthont nyújtó ellátások, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás
4. Gyermekvédelmi hatósági intézkedések: védelembevétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbevétel, tartós nevelésbevétel, utógondozás elrendelése, utógondozotti ellátás

A gyermekvédelmi törvény 1997. november 1.-től hatályos.

A gyermekvédelmi feladatok ellátása és irányítása alapvetően a helyi önkormányzatok feladata. Az önkormányzatok évente átfogó jelentést készítenek a gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységükről, amit megküldenek az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézetnek. Az önkormányzatok gyermekvédelmi feladataik ellátásához az államtól „szociális és gyermekjóléti normatívát” és kötött felhasználású támogatást kapnak. Rendelkezésükre állnak még különféle térítési és gondozási díjak is.

19      A gyermekvédelem és a társadalom

Az 1945 előtt karitatív alapon, társadalmi önszerveződéssel létrejött gyermekvédő, gyermekbarát mozgalom és intézményei 1948 után megszűntek, működésüket betiltották, vagy legalábbis feleslegesnek nyilvánították. A rendszerváltás után új lendületet kapott a társadalmi gyermekvédelem, noha – természetesen – még mindig a gyermekvédelem leggyengébb formája.

A Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma 1989-ben alakult a gyermekek sajátos érdekeinek képviselete céljából. A fórumnak külön szociális tagozata is van.A Küldetés Egyesület (1991) karitatív célokat követ. Feladatául tűzte ki a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek, fiatalok testi, lelki és szellemi fejlődését, a társadalomba való beilleszkedésük elősegítését. A rászorulók részére különféle foglalkozásokat, nyaralást tesz lehetővé.A Gyermekbarát – Baráti Kört (1989) a volt szociáldemokrata Gyermekbarátok Országos Egyesületében korábban tevékenykedők és szimpatizálók alakítottak az 1949-ben megszületett Gyermekbarát Mozgalom történetének kutatására, a hagyományok ápolására.A Gyermeklánc Egyesület (1990) a fővárosi gyermekek nevelésének segítését, gondjainak megoldását tűzte zászlajára.Az Országos Gyermekvédő Liga 1989-ben újította fel a második világháború után megszakadt tevékenységét. Helyi csoportjai, tagszervezetei révén hamarosan országos hálózattal rendelkező szervezetté vált. Munkájuk kiterjedt prevencióra, veszélyeztetett fiatalokkal való foglalkozásra. Önismereti klubokat hoznak létre, törvényjavaslatokat dolgoznak ki, a cigány ösztöndíjjal segítik stb. Aktivistáinak száma gyorsan nő.Társadalmi szervezetként fejti ki tevékenységét a Nevelőszülők és a Nagycsaládosok Egyesülete.Jelentős szerep vár a gyermekjólét előmozdításában az alapítványokra, egyházakra és más volumentáris szervezetekre, melyek szerencsére mára már igen nagy számban és kivételes aktivitással tevékenykednek.

20.      A gyermekvédelem és az egészségügy

A szociális gyermekvédelem szűkebb és tágabb értelemben véve egyaránt szorosan kapcsolódik az egészségügyi ellátáshoz. Az egészségügyi intézményrendszeren belül vannak olyan intézmények, amelyek kifejezetten a gyermekvédelem célját szolgálják, biztosítva a gyermek egészségének védelmét, fejlődésük korszerű egészségügyi feltételeit és egészségkultúrájuk kialakítását. Az egészségügyi gyermekvédelem az általános gyermekvédelem része. A csecsemők, gyermekek egészségügyi ellátása magába foglalja a szakellátást is.A csecsemőotthonokban helyezik el harmadik életévük betöltéséig azokat a gyermekeket, akiket állami nevelésbe vettek, illetve átmeneti elhelyezésre szorulnak, vagy veszélyeztetett koraszülött csecsemők.Az egészségügyi gyermekotthonokban helyezik el a gyógypedagógiai vagy egyéb oktatásra nem alkalmas, testi-szellemi fogyatékos gyermeket. Az intézmény feladata elsősorban az ápolás.A házi gyermekorvosi szolgálat 14 éves korig nyújt a gyermeknek szakszerű ellátást. Házi gyermekorvos csak szakorvos lehet.A rendelőintézetekben rendszerint megtalálható a gyermek-szakrendelés is.A gyermekek orvosi ellátását szolgálja továbbá a Mozgó Szakorvosi Szolgálat, az általános és középiskolák tanulói ellátó iskolaorvosi szolgálat és az általában megyei szinten létesített gyermekkórházi hálózat.A TB csak a biztosítottaknak nyújt egészségügyi ellátást. Gyermekek azonban nem maradhatnak egészségügyi ellátás nélkül; 18 éves korig minden gyermek jogosult a TB keretében az egészségügyi ellátásra.A védőnői hálózat: 1945 előtt a zöldkeresztes védőnők a mostani védőnőknél komplexebb feladatot láttak el, a családgondozás volt a feladatuk. A védőnőképzés jelenlegi reformja hasonló céllal történt, a szűkebb értelemben vett anya- és csecsemővédelmi, gyermekvédelmi feladatok családgondozási komplex tevékenységgé bővülnek, a szocpoli szempontok fontos helyet foglalnak el a védőnői munkában. A védőnő feladatai közé tartozik az egészségügyi prevenció, az egészségvédelem és családvédelem is. A védőnők egyebek mellett szakmai kapcsolatot tartanak a gyermekjóléti, a szociális és a családsegítést végző intézmények illetékes szakembereivel.

21.      Gyermekvédelmi gondoskodás hatósági elemei

A gyermekvédelmi törvényben a hatósági intézkedések útján történő gyermekvédelmi gondoskodás címen szerepel a gyermekvédelemnek ez a korábban hatósági gyermekvédelemnek nevezett, hagyományos, nagy múltra visszatekintő ágazata.

Szervei:gyámhatóság, önkormányzatok gyámügyi előadói

A bíróság és a rendőrség is ellát speciális gyermekvédelmi feladatokat. A megyei közigazgatási hivatalok, mint fellebbviteli fórumok játszhatnak szerepet a hatósági gyermekvédelemben, ők intézik az örökbefogadási ügyeket.Hatósági gyermekvédelemben a „veszélyeztetett gyermekeket” kell részesíteni. A veszélyeztetettség oka lehet a környezet, a gyermek magatartása, anyagi okok, egészségügyi tényezők.

A hatósági intézkedések első és új eleme a védelembevétel.A jegyző védelembevétel esetén családgondozót rendel ki. A védelembevétel a szülő felügyeleti jogát nem érinti.

Hatósági intézkedéssel történik a családbafogadás is, ami a szülők kérésére, a gyámhivatal hozzájárulásával történik. A hivatal a családbafogadó szülőt gyámul rendeli ki. A családba fogadott gyermek vonatkozásában a szülők felügyeleti joga szünetel.

Ideiglenes hatályú elhelyezés, mint hatósági intézkedés akkor történik, ha a gyermek felügyelet nélkül maradt, vagy súlyosan veszélyeztetett. Szakellátás keretében vagy hozzátartozónál, vagy intézményben helyezik el a gyermeket ideiglenes jelleggel, további sorsáról 30 napon belül dönteni kell. A szülők felügyeleti jogát ez az intézkedés is szünetelteti.

Átmeneti nevelésbevétel a gyámhivatal döntésével történhet. Az átmenetileg állami nevelésbe vet gyermeket nevelőszülőknél, nevelőotthonban vagy más intézményben helyezik el. A hivatal gyámot rendel ki. A szülők felügyeleti joga szünetel, amíg képessé nem válnak a gyermek visszafogadására. A kapcsolattartás természetesen lehetséges az átmenetileg nevelésbe vett gyermekkel is.

A gyámhivatal hatáskörébe tartozik a tartós nevelésbevétel is, ami akkor válik szükségessé, ah a szülő hozzájárul a gyermek örökbefogadásához, vagy más módon válik a gyermek örökbefogadhatóvá. A tartós nevelésbevételt évenként felülvizsgálják. A szülő kérelmére megszüntethetik, ha a szülő környezete alkalmassá vált a gyermeknevelésre. A tartós nevelésbevétel megszűnik továbbá az örökbefogadással.

A gyámhivatal utógondozást rendelhet el a nevelésbevétel utáni legalább 1 évi időtartamra. Az utógondozotti ellátás a fiatal felnőtt kérelmére történhet.

Az örökbefogadás a legtöbbször a hatósági gyermekvédelem rendszeréből való kilépést jelenti, a nevelt gyermek problémájának végleges megoldása lehet. Az örökbefogadás történhet nyíltan, a szülők beleegyezésével, az örökbefogadó ismeretében, vagy titkosan a gyermekvédelmi intézeten keresztül, amikor a szülő nem ismeri az örökbefogadókat.

22.      Gyermekvédelmi jelzőrendszer

A Gyermekvédelmi Törvényben szabályozott védelmi rendszerhez kapcsolódó alaptevékenység keretében gyermekvédelmi feladatokat látnak el a fentebb említett egészségügyi szolgáltatást nyújtók és társadalmi szervezetek mellett még más szervezetek, intézmények is. A törvény gyermekvédelmi feladatokra kötelezi a rendőrséget, az ügyészséget, bíróságokat, valamint a menekülteket ellátó intézményeket. A megnevezett intézmények kötelesek jelzéssel élni a gyermekek veszélyeztetettsége esetén, indokolt esetben hatósági eljárást kezdeményeznek. A törvény a veszélyeztetettség megelőzése érdekében előírja a gyermekvédelemben érintett összes szervezet együttműködését.