9. Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások

Az új gyermekvédelmi törvény alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult az a gyermeket nevelő család, amelynek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimumot.

A törvény arra kötelezi az önkormányzati képviselőtestületeket, hogy külön önkormányzati rendelet szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítse a létfenntartási gondokkal küszködő, gyermeket nevelő családot. A rendkívüli megjelölésből adódóan sokféle szükséghelyzetben való visszahelyezést, vagy a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást is.

A pénzbeli támogatások másik formája a gyermektartásdíj megelőlegezése. Ez a támogatás akkor igényelhető, ha a bíróság jogerős határozattal megállapította a tartásdíjat, de a kötelezett nem fizeti, és a behajthatatlanságot a gyámhivatal is megállapította. A tartásdíj megelőlegezésére akkor kerülhet sor, ha van remény a megtérülésre, később a tartásdíj fizetésére kötelezett személytől behajtó. A jegyző tartásdíjat a központi költségvetés terhére állapíthatja meg.

Az állami gondoskodásból kikerült fiatalok otthonteremtési, lakhatási problémáinak a megoldását segíti az otthonteremtési támogatás. A támogatásra az az állami gondoskodásból kikerült 18-24 éves fiatal felnőtt jogosult, akinek vagyona nem haladja meg a nyugdíjminimum 50 szeresét. A vagyonba a keresményből származó jövedelem nem számít be.

A természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások sor formája ismeretes. A gyermekvédelmi törvényben meghatározott természetbeni ellátások ún. pénzbeli ellátás helyett nyújtható ellátások. A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelembe vett gyermek esetén. A természetben nyújtott támogatás rendszerint a gyermek tankönyv- és tanszerellátását, a gyermek étkezési térítési díját és hasonló ellátásokat jelenti.

Szükségesnek látszik megjegyezni, hogy a szociális törvényről és a szociális ellátásokról szóló fejezetben ismertetett, a központi költségvetésből folyósított családpolitikai pénzbeli ellátások, mint a családi pótlék, a gyes és a gyed közvetve szintén általános, preventív gyermekvédelmi célokat szolgálnak.

10.A szociális törvény által nem szabályozott egyéb szociális ellátások

Az 1993. évi III. törvény az állami szociális ellátások jelentős részét nem szabályozta.

1.                   Családpolitikai ellátásokA családi pótlék a családok támogatásának egyik legnagyobb jelentőségű eszköze. Célja, hogy a gyermekneveléssel többletterhet magára vállaló családokat legalább részben tehermentesítse, elősegítse a családok esélyegyenlőségét, ösztönözze a gyermekvállalást.Családi pótlékra jogosult az, akinek háztartásában 16 éven aluli gyermek van; 16 évnél idősebb, de a 20. évét még el nem ért gyermek, aki középiskolában tanul; 18 évnél fiatalabb, tartósan beteg, testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermeket nevelnek.

Várandósági pótlék és anyasági támogatás A pótlék annak a hónapnak az első napjától járt, amelyben a terhesség 13. hete megkezdődött, ha a kismama jelentkezett terhesgondozásra.Az anyasági támogatást a szülés után folyósítják, összege a mindenkori minimálbér 150 %-a. A támogatás iránti kérelmet az egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani, de ez nem TBi ellátás, központi állami költségvetésből fedezik.

Gyermekgondozási segély: A gyes igénybevételének időtartama szolgálati időnek számít, ezért nyugdíjjárulék terheli.

Gyermekgondozási díjat a szülési szabadság után, a gyermek gondozása címén a gyermek kétéves koráig kivehető fizetés nélküli szabadság idejére járó részbeni keresetpótlás céljából vezették be.

Felsőoktatási intézmény hallgatóinak ösztöndíja: az állami felsőoktatási intézményben tanuló magyar állampolgárságú hallgatók az intézmény saját szabályzatában rögzítettek szerint pénzbeli, illetve természetbeni támogatást kapnak. A támogatás lehet alaptandíj-mentesség vagy kedvezmény, pénzbeli szociális juttatás, tankönyv- és jegyzettámogatás, kedvezményes kollégiumi elhelyezés.

2.                   Betegséghez, egészségkárosodáshoz és fogyatékossághoz kapcsolódó támogatások

Rokkantsági járadékra jogosult az, aki 25. életévének betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, és a TBi alapból fedezett nyugellátásra, baleseti ellátásra nem szerzett jogosultságot.

Vakok személyi járadéka és rendszeres szociális segélye: a 18. életévét betöltő, látását elvesztett személy kapja. A rendszeres szociális segélyt a vak személy szociális helyzetétől, jövedelmétől függően kapja.

Mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos támogatások: támogatásra jogosultak azok a súlyosan mozgáskorlátozott személyek, akik orvosilag igazoltan nem tudják igénybe venni a tömegközlekedési járműveket, illetve az ő szűkebb értelemben vett családtagjai, ha jogosítvánnyal rendelkeznek.

Személyi jövedelemadó-mentesség, illetve kedvezmény: a súlyosan fogyatékos magánszemélyek, például a mozgáskorlátozott, vak, siket és az egyéb, az erről szóló rendeletben felsorolt betegségben szenvedők adókedvezményben részesülnek. A szociális támogatások, segélyek és járadékok adómentesek.

3.                   Időskorúak közlekedési támogatása A 70 éven felüli állampolgárok díjmentesen utazhatnak. Díjmentesen igénybe vehetik továbbá a többi menetrend szerint közlekedő közlekedési eszközt is.

4.                   Lakáscélú támogatások A szocpol kiemelkedő jelentőségű feladata a lakásépítések, bővítések támogatása, különösen a többgyerekes családok, alacsonyjövedelmű rétegek lakáshoz jutásának elősegítése. Az új lakást építtetőt, vásárlót méltánylandó lakásigénylési kielégítése céljából a vele közös háztartásban élő gyermekek és egyéb eltartott családtagok után vissza nem térítendő állami támogatás formájában szocpoli kedvezmény illeti meg. A kedvezményes hitelek és az állami kamattámogatások, adókedvezmények a lakásépítés elősegítését célozzák, de ezek szocpoli feladatokat csak közvetve szolgálnak.

5.                   Hadigondozottak és hadkötelesek ellátásai A hadigondozás az állami szocpol szerves részét képezi. A haza érdekében végzett szolgálat olyan többletteher, amit az állam már csak katonai erejének fenntartása érdekében is elismer és támogat. A támogatás kiterjed a családra is.

Személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátások

Az ellátások egy része alapellátás, más része szakellátás, amit nem minden település képes nyújtani polgárainak. Alapellátás a gyermekjóléti szolgáltatás. Feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének érdekében tájékoztatni az érdekelteket a jogokról és támogatásokról. Munkájuk része továbbá a tanácsadás, valamint a válsághelyzetbe jutott várandós anyák segítése. A helyi önkormányzat alapszinten gyermekjóléti szolgálatot hoz létre a veszélyeztetettség megszüntetésére, a családjukból kiemelt gyermekek mielőbbi visszahelyezése érdekében. A gyermekjóléti szolgálat működhet önálló intézményként, vagy a családsegítő szolgálat részeként, kisebb településeken megfelelő személy foglalkoztatása útján is. A gyermekvédelmi szolgálatnak természetesen összhangban kell működnie a védőnői szolgálattal.

A gyermekek napközbeni ellátása, mint alapellátás a szociális törvényben is szerepel.

A gyermekvédelmi törvény az alapellátások közé sorolta a gyermekek átmeneti gondozását, amely történhet helyettes szülő kijelölésével, gyermekek vagy családok átmeneti otthonának létrehozásával. A gyermekek átmeneti gondozása akkor válik szükségessé, ha például betegség, baleset, családi problémák miatt a gyermek családjában történő gondozása átmenetileg megoldhatatlan.

A gyermekvédelmi szakellátások két formáját különbözteti meg a törvény:

Otthont nyújtó ellátás: történhet nevelőszülőknél való elhelyezéssel. Az otthont nyújtó ellátások legjobb formája a nevelőszülőknél való elhelyezés, ami már majdnem igazi családot jelent. Sok esetben igazi családi kötelékké is válhatna a nevelt gyermek és a nevelőszülő kapcsolata, ha az örökbefogadást nem akadályozná az, hogy a nevelőszülő akkor elveszíti a korábbi támogatásokat.

A szakellátás másik formája a gyermekotthon, ami a korábbi csecsemő- és nevelőotthon helyett létesül. Lakásotthonban legfeljebb 12 gyermek helyezhető el. A beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal küszködő gyermekek számára létesítendő speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermekek száma nem haladhatja meg a 15 főt.

Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás: feladata a gyermekek elhelyezése, a nevelőszülői hálózat működtetése, az örökbefogadás előkészítése, az átmeneti és a tartós nevelésbevétellel kapcsolatos teendők ellátásának segítése.

11.   Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam és az önkormányzatok közösen biztosítják. A személyes gondoskodás alap- és szakosított ellátás formájában történhet. Az alapellátásról minden önkormányzatnak gondoskodnia kell. A szakosított ellátási kötelezettség a település nagyságától függ. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást kérelmezni kell.

1.                   Alapellátások

1.1.               Étkeztetés: Étkeztetés keretében legalább napi egyszeri meleg étkeztetésről kell gondoskodni azon szociálisan rászorulók számára, akik tartósan vagy átmenetileg nem tudják saját, illetve eltartottjaik étkeztetését biztosítani. A szolgáltatást nyújtó intézmény által megállapított díj egy részét vagy egészét átvállalhatja az önkormányzat.

1.2.               Házi segítségnyújtás: azon személyek jogosultak házi segítségnyújtásra, akik otthonukban önellátásra saját erőből nem képesek. A helyi önkormányzat térítési díj egy részét vagy egészét átvállalhatja.

1.3.               Családsegítés: a szolgálat alapvető feladata a tanácsadás. A családsegítő szolgálat igénybevétele térítésmentes.

2.                   Szakosított ellátások

Ha a szociálisan rászoruló személyeket az alapellátás keretében nem lehet ellátni, akkor állapotuknak, helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell róluk gondoskodni. Az intézmények térítési díj ellenében vehetők igénybe.

2.1.               Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: az önmaguk ellátására képtelen személyekről, akik rendszeres gyógyintézeti kezelésre nem szorulnak, idősek otthonában, pszichiátriai betegek otthonában és fogyatékosok otthonában kell gondoskodni.

2.2.               Rehabilitációs ellátást nyújtó intézmények: A rehabilitációs intézmény különösen a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek és a fogyatékosok önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményeiben azt a 18 éven felüli rászorulót kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul, és utógondozása más módon nem oldható meg. Számukra képzési, munka jellegű vagy terápiás foglalkozást kell szervezni, elő kell készíteni őket a környezetükbe történő visszatérésre.

A fogyatékosok rehabilitációs intézménye a nem tanköteles, enyhe vagy közepesen súlyos értelmi fogyatékos, valamint mozgás- és látássérült személyek oktatását, képzését, átképzését és rehabilitációs célú foglalkoztatását szolgálja. Az intézmény előkészíti a bentlakókat a családi és lakóhelyi környezetbe való visszatérésre, szükség szerint megszervezi utógondozásukat.

1.1.               Nappali ellátást nyújtó intézmények: elsősorban a saját otthonukban élők részére nyújt lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

Nappali ellátást nyújt intézmény:

-          idősek klubja

-          fogyatékosok nappali intézménye

-          nappali melegedő

-          szenvedélybetegek nappali intézménye

Az idősek klubjának a gondozottak részére legalább heti egy alkalommal orvosi ellátást kell biztosítani.

1.2.               Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: ideiglenes jelleggel folyamatos ellátást, illetve éjszakai bent tartózkodást biztosítanak a 3. életévét betöltött kiskorúnak, illetve átmenetileg felügyelet nélkül maradt; annak az idős embernek, akiről időlegesen nem gondoskodnak; a fogyatékosnak, akiről a család tehermentesítése érdekében kell gondoskodni; hajléktalannak, akinek éjjeli szállása nincs.

12.Fogyatékosok, krónikus betegek

A fizikai és szellemi fogyatékosság rendszerint vonzza az egyéb hátrányokat.

A fogyatékos ember iskolai végzettsége gyakran alacsony szintű, alacsony a jövedelme, fokozottan fenyegeti a munkanélküliség, lakáskörülményei az átlagnál rosszabbak stb. Egyedi kivételek természetesen vannak, és a hátránynak nem is kellene törvényszerűnek lennie.

A fogyatékosok, a munkavégzést akadályozó krónikus betegségben szenvedők pontos számát nem tudjuk.

A szociális ellátás legjobb formája az, amely a munkavégzésre, új képességek kifejlesztésére ösztönöz. A segély nyilvánvalóan nélkülözhetetlen, de az igazi segítséget a munka után járó bér, egyéb jövedelem jelenti. A gazdasági válság sajnos éppen a csökkent értékű munkaerőt foglalkoztató munkahelyeket sodorta azonnal végveszélybe. A fogyatékos emberek döntő többsége nem talál munkát a nyílt munkaerőpiacon.

A szociális foglalkoztatókban szinte kizárólag fizikai munkát kínálnak.

A munkaügyi központok átvállalják a bér egy részét, ha munkanélkülit vesznek fel.

A fogyatékosok tárgyi környezetének megteremtése, javítása is fontos szocpoli feladat. Ezt szolgálják az előzőleg ismertetett lakás-átalakítási, építési kölcsönök. Megfelelő intézetek, otthonok létesítése, fenntartása részét képezi e feladatnak, ahogy a közlekedési támogatások is. A középületek, utak tervezésekor figyelembe kellene venni a mozgáskorlátozott embertársaink igényeit.

A fogyatékos ember számára is a legjobb hely a család.

A fogyatékos emberek önsegítő csoportjainak tevékenysége felbecsülhetetlen társadalmi szolgálatot jelent. Igen aktív például a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Hallássérültek Országos Szövetsége. Az értelmi fogyatékosokat 14 országos szervezet képviseli.

A fogyatékosok, krónikus betegek sem nélkülözhetik a karitatív segítséget, különösen az egyházak tevékenységére van nagy szükség.

13.    A roma lakosság és a szocpol

A rendszerváltás különösen nagy súllyal nehezedett az egyébként is tömegesen szegénysorban élő cigányokra. A rendszerváltás vesztesei között a lakosságon belüli számarányuknál nagyobb arányban találjuk őket.

A cigány háztartásokban élők közel háromnegyede szegény.

Hogyan határozható meg a cigányság?

Van olyan nézet, miszerint a cigányság Magyarországon nemzetileg, főként a cigány értelmiség képviselői vallják ezt. Mások szerint etnikai csoport, a hivatalos szóhasználat inkább e fogalom felé hajlik. Az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény a roma népességet etnikumnak nevezi.

A magyarországi cigányok anyanyelv szempontjából nem egységesek. A többség magyar anyanyelvű, mintegy ötödük valamelyik roma nyelvjárást beszéli és 8 % körüli a román anyanyelvűek aránya.

Szociológiai felmérésekben azt tekintik cigánynak, akit a környezete annak tart.

A szociális helyzetet, a létminimum alá kerülést jelentős mértékben befolyásolja a családon belüli gyermekek száma.A cigány etnikumú családok között ritka a gyermektelen, kevesebb az 1-2 gyermekes, mint a „magyar” családokban. A 3-4 gyermekesek között nincs jelentős különbség. A 4. gyermek után növekszik a cigány családok aránya, de csak a 7. gyermek után lesz több mint 50 %.A „cigány életmód” fennmaradásához vezetnek a lakáskörülmények.

A kiemelkedés fő útja természetesen nem a szociális ellátás, hanem csak a munka lehet.

Számottevő részük már a munkanélküliség első hullámával utcára került, így évek óta járadékból, segélyből és. Különösen nagy gond ez az ifjúság esetében, a munkához szokásnak a lehetősége sincs meg. A gazdasági fellendülés sem fogja őket azonnal érinteni, hiszen iskolázatlan, szakképzetlen és kevésbé fegyelmezett munkaerőt képeznek, akik iránt a várható fellendülés idején sem lesz nagy kereslet. Az adott helyzet a deviáns viselkedési módok felerősödését eredményezheti.

Az ismertetett körülmények között a cigány életmód újratermelődik. Az alacsony jövedelem miatt a fogyasztás alacsony szintje, a szűkösség miatt a bűnözés hagyományos formáihoz való visszatérés. A rossz lakáskörülmények, az alacsony szintű higiénés viszonyok következtében a megbetegedési mutatók rosszabbak a cigány lakosság körében, mint az átlag. A korai és szinte általánosnak mondható dohányzás, alkoholfogyasztás szintén egészségkárosító hatású.

Kialakul a segélyből élés technikája, ami a társadalomból, a munka világából való kiilleszkedés veszélyeit hordozza.

A cigányság szociális helyzete szükségessé teszik, hogy szociális problémáit külön vizsgálják, keressék a megoldást, illetve a segítés eszközeit, de külön cigány szocpolára nincs szükség. A szocpoli pozitív diszkrimináció lehetőségét helyi szinten, ahol a szociális ellátás történik, az előítéletek szűk határok közé szorítják. A különféle cigánypótlékok, etnikai járadékok rendszerint céljukkal ellentétes hatást érnek el.

A szociális ellátás azon formái, amelyek a cigány etnikumot tömegével érintik, döntően önkormányzati hatáskörben vannak. Azok az önkormányzatok azonban, amelyek területén sok cigány család él, nem mindig tartoznak a legtehetősebbek közé, így a központi segítségre nagy szükség van. Az önkormányzatok közmunkákkal és szociális földprogrammal kísérleteznek.

A helyi szinten jelentkező másik nagy probléma a lakhatás kérdése. A munkanélkülivé vált, elszegényedett cigányok nem képesek a korábban még elfogadható lakásaik fenntartására, sokukat a kilakoltatás fenyegeti, másoknak a lakása válik életveszélyessé. Lakhatási feltételeik közpénzekből történő megoldását a pénzhiány mellett sokszor a többségi lakosság magatartása is akadályozza.

A Gandhi Közalapítvány a cigány származású gyermekek, és fiatalok tanulását támogatja. A Magyarországi Nemzeti és Kisebbségi Közalapítványtól szintén remélhetnek némi segítséget. Nagy szerepe lehet továbbá a cigány érdekképviseleti, önsegítő csoportok tevékenységének.

A szociális intézmények figyelme és rokonszenve az újonnan elszegényedők felé fordul, hozzájuk képest az eredendően is szegény cigányok érdemtelenebbek a támogatásra, mint valaha.

14     A gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatalok

Az állami nevelés jelenlegi formája, amikor a gondozásban részesülők több mint kétharmadát intézetekben helyezik el, tömegével szüli azokat a fiatalokat, akik családi háttér, a családi életre való felkészülés nélkül kerülnek be a társadalomba. A gondozásba került fiatalok sokkal sérülékenyebbek, mint a családban felnőttek.

A lakásprobléma, az anyagi javak szűkössége, munkahely és megannyi más probléma vár enyhítésre. A gondokon enyhítene, ha az örökbefogadás gyakoribb lenne, és a nevelőszülői hálózat bővülne. Ezt a célt szolgálja továbbá a nagy intézetek helyett a kisközösségi nevelés formáinak létrehozása.

Az új gyermekjóléti törvényben már benne foglaltatnak ezek a célkitűzések. Az országos és helyi alapítványok máris sok fiatal számára nyújtanak támogatást önálló életük megkezdéséhez.

A nevelőotthont elhagyó fiatal számára nyújt támogatást 1986 óta az önálló élet megkezdéséhez az életkezdési támogatás. A lakásgondok megoldásához ez nyilvánvalóan kevés volt. Jobb feltételeket eredményez majd az otthonteremtési támogatás. A helyzetet súlyosbítja a munkanélküliség.

15.   Hajléktalanok szociális gondozása

A hajléktalanság nemzetközi jelenség, a legfejlettebb országokban is tömegével találhatók hajléktalanok.

Hajléktalannak tekintik azt, akinek viszonylag stabil legális lakhatási lehetősége nincs. Ők a tényleges hajléktalanok. Vannak azonban potenciális hajléktalanok, a hajléktalanság veszélyében élők, így a családban felnőttként lakás nélkül élők, intézményekben nem állandó jelleggel elhelyezett lakásnélküliek. Az effektív hajléktalanok között találunk lakásukat, családjukat elhagyó fiatalokat, állami nevelő intézetekből menekülő vagy felnőttként a gondoskodásból kikerülő fiatalokat, a kábítószer ragjait, alkoholistákat, testi-lelki fogyatékosokat, idős csavargókat, koldusokat, börtönbüntetésüket kitöltő bűnözőket, gyógyintézetekből kikerülőket, akiknek nincs hova menniük, szociális otthonból megszökő embereket, alkalmi munkásokat, egykori „ingázókat”, a munkásszállók volt lakóit, munkanélkülieket, az elvárásban anyagilag, erkölcsileg tönkrement embereket, kilakoltatottakat stb.

Különösen tragikus a helyzet, ha kisgyermekes szülőkről van szó, akik nevelni tudnák gyermeküket, ha volna lakásuk.A hajléktalanok között jóval több férfit találunk, mint nőt. Iskolai végzettség tekintetében 8 osztályt végzettek, szakmunkások tekintetében jobb az arány, mint a lakosság átlagában. Kevesebb közöttük az érettségizett, főiskolát végzett, de nem hiányoznak ők sem.

Szociológiai felmérések szerint a kisebbség él az állandó munkahelyről származó bérből. A többség munkanélküli, de csak töredékük kap munkanélküli járadékot. Nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok, járadékosok is elvétve fordulnak elő. A fizetés és nyugdíj, járadék nélkül lévő tömeg „kukázással” tartja fenn magát, amit alkalmi munkából szerzett bérrel, segélyekkel egészít ki. Az igények egyébként meglehetősen szerények, szinte csak a biológiai lét fenntartását jelentik.

Az alkalmi munkavégzés csak tovább fokozza a kiszolgáltatottságukat, hiszen nem jelentik őket a TBnál, rendszerint alacsony bérért alkalmazzák őket.A hajléktalanokat gondozó intézmények adatai szerint a gondozottak között sok a fertőző és a krónikus beteg. A párkapcsolatok alkalmiak, ritka a tartós érzelmi kötődés.

A hajléktalanok szükséges orvosi kezelését nehezítik, hogy az egészségügyi ellátás a TB keretében csak a biztosítottak számára lehetséges. A hajléktalanok számottevő része azonban nem biztosított. Ha az orvos el is tekint a tb kártya hiányától, még mindig ott marad a kérdés, mi lesz vele, ha betegségét meggyógyítják.Az egészségügyi intézmények sem szívesen fogadnak be problémás, már külsejével is riasztó hajléktalant. Ezen a helyzeten próbálnak segíteni a hajléktalanok számára létesített külön rendelők, kórházi ágyak és mentőszolgálat.

A hajléktalanok szociális gondozása mindenekelőtt szállás biztosítását jelenti, amely minimális komfortfokozattal, de az éjjeli pihenést biztosítja. Az éjjeli menedékért nem kérnek ellenszolgáltatást. A legtöbb helyen még ételt is osztanak, tisztálkodási lehetőséget biztosítanak. Az első befogadó szállásra feltétel nélkül bekerülhetnek a rászorulók. A huzamosabb tartózkodást biztosító szállásokon már szigorúbbak a feltételek, anyagi hozzájárulást is kérnek.

A rendelet értelmében a hajléktalanok számára szociális szolgáltatásokat kell biztosítani, ami mindenekelőtt az érdekeltek informálását jelenti, az utcai gondozás megszervezését, ha szükséges. Szociális szolgáltatásként írja elő a rendelet, továbbá népkonyhák felállítását, ahol térítés nélkül kaphatnak a rászorulók egytálételt. A nappali melegedők különösen téli időben tesznek felbecsülhetetlen szolgálatot a hajléktalanok életének, egészségének óvása érdekében.

Az ellátás harmadik területe a rehabilitáció és a kríziskezelés. Lehetőleg azonnal kell segítséget nyújtani, hogy az érintett minél kevesebb ideig legyen a hajléktalanság állapotában. A hajléktalanokkal való foglalkozás terhei döntően szintén az önkormányzatokra hárulnak, de központi támogatást is kapnak. A családsegítő központok segítenek a hajléktalanság megelőzésében, részben kezelésében.

A hajléktalanságot nem lehet megszüntetni, de kezelni kell, mindent meg kell tenni a hajléktalanok számának csökkentése, még inkább megelőzése érdekében. A legdrágább a már kialakult hajléktalanság kezelése. A szocpolának ezen a területen is preventívnek kellene lennie.