1.      Az előadások célja és a jegyzetkészítés aranyszabályai

A kurzus célja:

-         hogy a hallgatók megismerkedjenek azokkal a gyakorlati módszerekkel, technikákkal, amelyek segítségével sikerrel tudják elsajátítani a tudáskészletükbe beépíteni az egyetemei tananyagot.

-         képessé váljanak arra, hogy a szakirodalommal megismerkedve egy-egy témát a tudományos munka követelményeinek megfelelően feldolgozzanak, és azt megfelelő formában írásban vagy szóban közzétegyék.

-         A Kutatásmódszertan alapjai című tárgyat egyúttal alapozó módszertani ismereteket nyújt a szakdolgozat írásához.

Jegyzetkészítés aranyszabályai:

-         Célja: ismeretközlés. A hallgatói létszám változó. A tanár, aki gyakran a téma ismert szakembere, csaknem végig saját maga beszél.

-         Különböző tárgyak, előadások jegyezeti jól különítsd el! Jegyzeteidet lásd el névvel, dátummal.

-         Megfelelő hozzáállással a legszárazabb anyag is hasznos lehet! Próbálja mondanivalóra koncentrálni!

-         Az előadásokon jó jegyzeteket kell készítened. Igyekezni kell, lejegyezni azokat a fő pontokat, amelyeket az előadó mondanivalója lényegként kiemel. Az előadás során ezekre e fő pontokra érdemes során koncentrálni! A jegyezet további részeit e köré lehet csoportosítani. (Lejegyzés aranyszabálya!

-         A hatékony tanulás előfeltétele az aktív részvétel. Az előadások előtt érdemes összeszedni, mit tudsz idáig a témáról. Az előadás közben fogalmazd meg kételyeidet, és figyeld meg, miképpen tudja az előadó saját nézeteit alátámasztani. (Gondolkodás aranyszabálya)

-         Fel kell ismerni az előadás szerkezeti felépítését. (pl. a bevezető mondatok utalhatnak erre, akkor is, ha az előadó ezt külön nem vázolja.)

-         Meg kell ismerni a hallgatott előadó stílusát ahhoz, hogy felismerd, mikor közli a lényeges dolgokat, és jegyzeteidnek később hasznát vehesd.

-         Keresd meg az előadó által megadott vezérgondolatokat, ennek segítségével kiszűrheted a lényeges információkat, ennek segítségével kiszűrheted a lényeges információkat! Keresd a kulcskifejezéseket és fogalmakat. Így olyan tömörített vázlatod lesz, amely a kurzus gerincét adja. Ez azért is fontos, mert képtelen vagyunk olyan ütemben írni, ahogy az előadó beszél. (Rövidítés aranyszabálya)

-         A jegyzetek rendszerezése minden körülmények között nagyon fontos. Jegyzeteid rendszerezésekor és újraírásakor használd a saját szavaidat, csak így lehetsz biztos abban, hogy érted, amit írtál. Ha nehéz is jegyzetelni, ne feledjük, hogy a legrosszabb jegyzet is jobb a semminél. Teljesen soha nem add fel. (Felmondás aranyszabálya)

-         Jegyzeteid áttekintésére a lehető leghamarabb kerüljön sor! (Ismétlés aranyszabálya)

2. A tankönyvből történő tanulás öt alaplépése

A tanulás öt lépése:

1.      Áttekintés:  - olvasd el a bevezetőt

-         nézd át a tartalomjegyzéket

-         lapozd át a könyvet

-         amikor nekiülsz egy jegyzet elolvasásának, először nézd át! Ne hagyd figyelmen kívül a címek rendjét.

2. Kérdésfelvetés:             - fogalmazzuk meg saját kérdéseinket látva a címeket

-         figyeljük meg, milyen kérdéseket tesz fel a tankönyv szerzője

3. Elolvasás:             - fő gondolatok és részletek megkeresése olvasás közben

-         a fontos kifejezések megjegyzése

-         grafikonok, táblázatok és ábrák áttanulmányozása

4. Elmondás: - közvetlenül az olvasás után mondjuk el az anyagot saját szavainkkal. Ebből látszik, hogy megértettük-e.

-         a felmondással megakadályozzuk a felejtést.

-         felmondáskor saját szavainkkal, saját gondolkodásunkkal összhangban egy struktúrát alkotunk.

-         felmondáskor rájövünk hiányosságainkra

5. Elismétlés: - mikor ismételjük: rögtön az előadás után és a vizsga előtt, de ne az utolsó órákban

3. Kiemelések, vázlatok, összefoglalások készítésének módszere

I.                    Aláhúzás:             - első olvasáskor ne húzz alá semmit

-         csak a valóban lényeges gondolatokat, mondatokat, szavakat húzd alá

Jegyzetelés olvasás közben:             - a jegyzetelés segíti az aktív gondolkodást

-         az olvasottakra így jobban emlékezünk

-         a jegyzetnek a vázlat minden szintjén tartalmazni kell a fő gondolatokat és a fontos részleteket

-         annyit mindig le kell írni, hogy jegyzeteinket a későbbiekben is megértsük

-         olvashatóan írj

A vázlatírás módszerei: - használd fel a szerző által kínált vázlatot: címeket, alcímeket

-         a címeket, alcímeket kerekítsd ki mondatokká

-         az azonos rendű címeket egymás alá tördeld

-         következetesen alkalmazzuk a betű és a számneveket

-         a vázlat legyen jól áttekinthető

Összefoglalások írása:             - tankönyvből addig ne készíts összefoglalást, amíg alaposan ki nem   jegyzetelted, át nem tanulmányoztad

-         az összefoglalás legyen rövid és lényeges

4. Miről ismered fel, ha az olvasásban hiányosságaid vannak?

- Olvasás közben mozgatod az ajkaidat vagy hangokat adsz ki

- Egyenként olvasol minden szót

- Sok ismeretlen szóval találkozol olvasás közben

- Visszalapozol és újraolvasod, amit éppen olvastál

- Minden ugyanolyan sebességgel és ugyanúgy olvasol

- Nem érted, amit elolvastál

5. A céltudatos olvasás fő szabályai

I.                    A szöveg átfutása

1.      „Útjelző táblák” keresése

a.       Keresd az alcímeket

b.      Ha nincsenek címek, olvasd el a bekezdések első mondatát

2.      A szöveg átfutása az első lépés a tanulás során

II.                 Keresd meg a fő gondolatot

1.      A fő gondolat megtalálása

2.      Különböző szinteken: fejezetek, részek, bekezdése

3.      A bekezdés egyetlen gondolatcsoportot tartalmaz

a.       Kulcsmondat rendszerint a bekezdés elején

b.      De néha más helyen fordul elő a bekezdésben

4.      A fő gondolat nem mindig egész mondat

a.       Lehet egy összetett mondat fő mondatrésze

b.      Lehet, hogy újra kell fogalmaznod saját szavaiddal

c.       A jelzők gyakran elhagyhatók

d.      A fő gondolat néha elrejtve található a szövegben

III.               A fontos részek kivonatolása

1.      A részletek gyakran példák – különösen a természettudományban

2.      Gyakran nézőpont kérdése, hogy mi fontos

3.      Felismerésük váljon szokásoddá – anélkül, hogy erre oda kelljen figyelned

IV.               Olvasás kedvtelésből

1.      Minél többet olvasol kedvtelésből, annál jobb olvasó leszel.

2.      Kedvtelésből is olyan sokféle módon olvass, mint tanulás céljából

V.                 Értékeld ki, amit olvastál – vizsgáld felül saját nézeteidet!

VI. Gondold tovább, amit olvastál, hogy a nem leírt nézetekre is alkalmazni tudd!

6. A szemmozgások jellemzői olvasás közben. A szemmozgás javítása

II.                 A szemmozgás:

1.      A szakkádok a rövid szünetekkel megszakított gyors mozgások.

2.      A szünetek a fixációk (nyugalmi állapotok)

a.       A fixációk ¼-1/5 másodpercig tartanak

b.      A fixációk alatt olvasunk

3.      A szakkádok sebességében nagyon kicsi a különbség a jól és a rosszul olvasók között.

4.      A jó olvasók szeme általában három szavanként jut nyugalmi állapotba.

5.      A rosszul olvasók több regresszív szakkádot végeznek.

6.      A jó olvasók a sor végére érve egyetlen visszatérő mozgást végeznek, a rosszul olvasók alá- vagy túllőnek.

III.               A szemmozgás javítása

1.      Az olvasás alatti szemmozgások automatikusak vagy reflexszerűek.

a.       Tudatosan nem nagyon lehet őket fejleszteni

b.      A fő hangsúly az olvasási szokások agyi sajátosságainak fejlesztésén van.

c.       Az olvasási sebesség fejleszthető, ha tudatosan figyelünk rá.

2.      Az olvasási sebesség felső határa kb. 900 szó/perc.

3.      A legtöbb diák 2-300 szó/perc sebességgel olvas.

a.       Ezt a sebességet nagymértékben fejleszteni lehet.

b.      Eközben a szemmozgás automatikusan javul.

7. Hogyan fejlesztheted szókincsedet?

1.      Az egyetemen rengeteg új szóval találkozol.

2.      A jó diák és a jó olvasó a szókincséről is felismerhető.

3.      Szentelj figyelmet az új szavaknak!

4.      Gyakran forgasd a szótárt!

1. A jó szótár nélkülözhetetlen
2. Ha kikerestél egy szót, abban a szövegösszefüggésben értelmezd, amelyikben találtad

5.      Hiányos szókincsed fejlesztéséhez használj szókártyákat!

6.      Tegyél különbséget a köznyelvi és a szakkifejezések között!

1. A szakkifejezések megértéséhez glosszáriumra vagy szakszótárra lehet szükséged.
2. Néha a tananyag legalább felének a megértése a szakkifejezések ismeretétől függ.

7.      A szóelemzés

1. Sok szó áll szótőből, előképzőből, és a szó végéhez illesztett képzőből
2. A közismert képzők jelentésének ismerete segíthet abban, hogy kitaláld az új szavak jelentését
3. A modern nyelvek sok szava görög és latin eredetű

8.      Hogyan tanulhatsz meg gyorsabban olvasni?

1.      Nagyon kevés ember olvas maximális sebességgel.

2.      A gyorsabb olvasást gyakorlással lehet megtanulni.

1. Gyakorlásod akkor hatékony, ha tudod, hogy fejlődtél-e vagy sem.
2. Ezért tartsd számon, hogy milyen gyorsan olvasol!

-         Mindennap szentelj időt gyorsolvasási készséged fejlesztésére!

-         Ugyanolyan jellegű anyagot használj miden alkalommal!

-         Ugyanolyan formátumú szöveget használj!

-         A szöveg mérsékelt nehézségű legyen!

-         Mérd az időt!

-         Számold meg a szavakat és számítsd ki olvasási sebességedet!

-         Olvasási sebességedről készíts grafikont vagy táblázatot!

-         Vigyázz, hogy a sebesség kedvéért ne áldozd fel a megértést!

3.      Gyakorold a szöveg átfutását!

1. Szöveget átfutni kétféleképpen lehet!

-         Kulcsszavak keresése céljából

-         Kulcsszavak és – kifejezések keresése céljából az „előolvasás” során

      b. Az ajánlott vagy kevésbé fontos olvasmányokat böngészd át!